Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Iránban június 14-én döntenek a szavazópolgárok Mahmud Ahmedinedzsád elnök utódjáról. A felmérések szerint a választópolgárok alig 50 százaléka járul majd az urnákhoz, bár most 8 jelölt közül választhatnak. A jelöltek a múlt héten éles hangú televíziós vitában értékelték Ahmedinedzsád elnök kül- és gazdaságpolitikáját, konszenzus egyedül abban volt, hogy az ország mindkét területen zsákutcába jutott. Az ENSZ 2005-ben Irán nukleáris kísérleteire válaszként embargót hirdetett, amit 2007-ben és 2011-ben megerősített, de érdemi lépéseket az Egyesült Államok és az Európai Unió csak 2012 júliusától vezetett be. Az embargó a gazdaság két legfontosabb iparágát, az energetikát és a feldolgozóipart sújtotta. A szankciók hatására az elmúlt évek 2,6 millió hordós napi átlagos kitermelése 1,5 millió hordó alá, az Irak és Irán közötti háború 1988-as vége felé mért legalacsonyabb szintre esett. Ez évi nagyjából 32 milliárd dolláros kiesést jelent az államnak.
Az USA tavaly embargót vezetett be a riálban történő tranzakciókra és tartalékképzésre. Az iráni deviza egy nap alatt értékének 18 százalékát veszítette el, az árfolyam 2011 vége óta 80 százalékkal értékelődött le, ami gyakorlatilag valutaválságot és csaknem 40 százalékos inflációt idézett elő. Főleg az élelmiszer- és az energiaárak ugrottak meg. A gyáripar jelenleg alig 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, pedig Irán Ázsia egyik legnagyobb autógyártója, 2005-ben például több mint egymillió saját járművet exportált az állami Khodro autóipari vállalat.
A hivatalos munkanélküliségi ráta 14 százalék, körülbelül 3 millió a regisztrált állástalan a 77 milliós országban. Különösen a fiatalok találnak nehezen munkát. A háztartások jelentős része egyre jobban elszegényedik, és bár az embargó a gyógyszerimportra nem vonatkozik, a valutaválság miatt rossz minőségű és kétes eredetű hatóanyagok jutnak be a gyógyszerhiánytól szenvedő rendszerbe, ami egészségügyi válsággal is fenyeget.
