Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Váratlanul visszapattant a fogyasztói árindex Kínában a márciusi 2,1 százalékos, többéves mélypont után: márciusban 2,4 százalékra emelkedett, ami kissé magasabb az elemzők által várt 2,3 százaléknál. Miközben a termelői árak most az egymást követő 14. hónapban is csökkentek − a márciusi 1,9 százalék után 2,6 százalékkal estek az árak, főleg az alacsony energiaárak és a túlkapacitás miatt −, addig a fogyasztói infláció kisebb szökkenését a politikai szempontból kényes élelmiszerárak okozták. Az élelmiszerkosár egészének ára 4 százalékkal emelkedett, főleg az 5,9 százalékkal meglóduló zöldségárak miatt, viszont annyiban fellélegezhetnek a kínai vezetők, hogy az élelmezési szempontból legfontosabb disznóhús ára 6,5 százalékkal zuhant. Májusban akár 3 százalékig is szaladhat az infláció a bázishatás miatt
Elemzők szerint az adat jelzi, hogy a márciusi számok okozta eufória indokolatlan volt − akkor sokan arra számítottak, hogy akár tartósan is visszaeshet az infláció −, ám jelentősen kitágítja a monetáris politikai mozgásteret. Ebből következik, hogy a kínai növekedésnek aligha a jegybanki élénkítés lesz a forrása idén; a jegybank ugyan jelezte, hogy \"rugalmasabb hozzáállást\" fog választani, ám megfigyelők szerint a három hónapos kincstárjegyek e heti − jüanban történő −, 1,6 milliárd dollárnyi kibocsátása nem a kamatcsökkentésre mutató jel (igaz, más eszköze is lehet a jegybanknak a lazításra). Ebben az esetben viszont kérdés, hogy mire fog alapozódni a kínai bővülés, hiszen az exportpiacok világszerte válságos helyzetben vannak, és egyelőre a belső fogyasztás motorja sem igazán akar beindulni. Napirenden van viszont a közüzemi díjak reformja, ami leginkább azok árának emelését jelenti; megfigyelők szerint a mostani infláció még lehetővé teszi ezt.
