Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napi grafikonok
Jók voltak ugyan az áprilisi kínai külkereskedelmi számok, az adatot azonban a márciusi után újra a gyanú ködébe burkolja az egyértelműnek tűnő statisztikai manipuláció. A hivatalos adatközlés szerint az export 14,7 százalékkal erősödött az egy évvel korábbihoz képest (márciusban tíz százalék volt a plusz), az import értéke pedig 16,8 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbi 14,7 százalékos éves előrelépés után; mindkét szám jobb volt az elemzői várakozásnál. Ennek eredményeképpen a külkereskedelmi többlet 18,2 milliárd dollárra ugrott a márciusi 884 milliós hiány után. A szám impozáns, hiszen ha el lehetne hinni, akkor arra következtethetnénk, hogy megélénkült a világkereskedelem, a kínai vállalatok újra felpörgették beruházásaikat, és változatlanul nagy mennyiségű áruval látják el a fejlett világbeli piacokat.
A probléma csak az, hogy a kínai kikötők forgalmával összevetve egyáltalán nem hiteles az exportjavulás − az elemzők a korábbi adatok ismeretében csak nyolcszázalékos éves exportemelkedést vártak. A javulást március után ismét a Hongkongba − tehát a Kínai Népköztársaság területén belülre − irányuló kivitel 57,2 százalékos megugrása vezette, amivel a parányi sziget, ahonnan jó esetben reexportálják az árukat a fejlett piacok kikötőibe, az Egyesült Államokkal összemérhető piac lett. A hongkongi exportot ráadásul homályos ügyletekre is felhasználhatják az élelmes kínai vállalkozók: hamis számlázással kijátszhatják a tőkeműveletek korlátozását, és közben még az exporttámogatást is bezsebelhetik. A jüan felértékelődése és a fejlett piacokon vergődő fogyasztói kereslet mind a kiviteli terjeszkedés ellen szólnak − elemzők ezért figyelmeztetnek, hogy a kínai exportszámokat nagy távolságtartással kell kezelni.
