Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Riasztó képet fest a jövő fiatal munkavállalóiról a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) globális foglalkoztatási trendekről szóló kiadványa. A szervezet közgazdászai szerint a fiatal munkanélküliek száma 2018-ig folyamatosan nőni fog, és globálisan eléri majd a 12,8 százalékos arányt; ez évtizedes foglalkoztatási válságot okozhat, akár egy egész generáció is elveszhet. Idén a fiatal munkanélküliek száma várhatóan eléri a 73,4 millió főt, és a trend egyértelműen emelkedő. A foglalkoztatási struktúrák ugyanakkor régiónként eltérnek − hangsúlyozzák az ILO szakemberei. A legfőbb munka nélküli fiatalt a mediterrán régióban regisztrálják, elsősorban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ezeken a területeken 23 és 28 százalék között ingadozik az arányuk, ám 2018-ra az átlagos ifjúsági munkanélküliségi ráta 30 százalékra fog nőni, ami tovább élezheti a szociális feszültségeket. Az Európai Unió déli államait is súlyosan érinti a jelenség, Görögországban és Spanyolországban a gazdaságilag aktív fiatal népesség több mint fele állás nélkül van, de az unió egészében is 18 százalékos az átlag.
Az ILO-jelentés készítői szerint nemcsak a statisztikai átlagok fejezik ki a problémát, hanem az is, hogy átalakulnak a foglalkoztatási formák. A munkanélküliség időtartama jellemzően elhúzódik, miközben az ideiglenes foglalkoztatás terjedőben van. Probléma az is, hogy a foglalkoztatási krízis a nőket súlyosabban érinti, például az említett közel-keleti és észak-afrikai térségben a közöttük mért munkanélküliségi ráta 42, illetve 37 százalék. Ezzel szemben Kelet- és Dél-Ázsiában 9 százalék körül ingadozik.
A korai munkanélküliség halmozott hátrányokkal jár − figyelmeztet az ILO −, például olyan bérromlással jár, ami évtizedekig éreztetheti hatását a munkavállalói életpályán. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti különbségek tartóssá válhatnak, ami szociális kirekesztéssel fenyegetheti a fiatal munkavállalót. Következtetésként az ILO politikai főigazgató-helyettese, José Manuel Salazar-Xirinachs az ifjúsági képzési és foglalkoztatási programok jelentős fejlesztését javasolja.
A szervezet a fiatalokat érintő célzott foglalkoztatás terén politikai lépéseket sürget, amiben a kormányok mellett a szociális partnereknek is aktívabban részt kellene vállalniuk. Az intézkedések hátterét háromoldalú egyeztető fórumokkal dolgoztatná ki az ILO, mert az egyes országok eltérő munkaerő-piaci igényeinek megfelelő lépéseket nem elég nemzetközi szinten koordinálni. Az érdekegyeztetés célja, hogy iparági szinten hozza közelebb a fiatal munkavállalókat a vállalatokhoz. Közös képzések és a vállalat életébe integráló programok segítségével ugyanis úgy válna felszámolhatóvá a fiatalokat sújtó válság, hogy közben az idősebb foglalkoztatottak sem kerülnének hátrányos helyzetbe. A célzott programok legnagyobb baja az, hogy konfliktust generál a fiatal és az idősebb generációk között, aminek következményeként minden szegmensben hátrányos bér- és egyéb munkaerő-piaci kondíciók alakulhatnak ki.
