Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
\"Úgy döntöttünk, hogy 25 bázisponttal, fél százalékra csökkentjük az irányadó refinanszírozási kamatlábat, a kamatsávot pedig fél százalékra szűkítjük\" − kezdte pozsonyi sajtótájékoztatóját Mario Draghi, az ECB elnöke, hozzátéve, a döntés nem volt egyhangú (az ECB nyelvén a \"konszenzus\" nem konszenzust, hanem nagy többséget jelent). Az európai jegybank szerint a gazdasági hangulat nagyon borús, és ez − az energiaárak és a húsvét mellett − a márciusban 1,2 százalékra zuhanó európai inflációban is tükröződött. A meggyengült déli országokban a bankok által érzékelt kockázatok nagyobbak, ezért továbbra is fragmentálódott az eurózóna hitelpiaca, így nem működik helyesen a monetáris transzmissziós mechanizmus.
Draghi szerint továbbra is figyelnek a fejleményekre, tehát nem zárják ki a további kamatcsökkentést sem − sőt attól sem riadnának vissza, hogy a most még nullán tartott betéti kamatlábat negatív tartományba vigyék. Erre a felvetésre azonnal zuhanni kezdett sajtótájékoztatója közben az euró árfolyama a dollárral szemben − elképzelhető, hogy Draghi ezzel a megjegyzéssel csak tesztelni kívánta a piacot.
Döntöttek arról is, hogy legalább 2014 közepéig folytatják a korlátlan banki hitelprogramokat, és egyeztetéseket kezdenek a többi európai szabályozó hatósággal az eszközalapú értékpapírok (ABS, asset backed securities) piacának létrehozásáról. Ez utóbbi a kis- és középvállalatoknak juttatott hitelekből segítene derivatív értékpapírokat létrehozni, ami talán könnyíthetné a periféria vállalatainak hitelezését. Draghi emellett arra is célzást tett, hogy az ECB szükség esetén akár magángazdasági eszközöket is vásárolhatna − a jelek szerint azonban ebben még egyáltalán nincs konszenzus. A jegybankár szerint egyébként a hitelállományok leépítése már hosszú ideje tart, és a folyamatot csak meghosszabbítják a megszorítások, ezért nem \"egynapos ügy\" lesz a gyenge gazdasági teljesítmény leküzdése.
Hiába emelkedik az eurózóna államadóssága a deficitcsökkentésben elért sikerek ellenére, az európai országoknak továbbra sem szabad felhagyniuk a költségvetések konszolidálásával − hangsúlyozta Draghi, aki szerint a strukturális reformok igazából kedvezni fognak a növekedésnek is (hiába nem látszik ez egyelőre). Az ECB tehát a tragikus reálgazdasági állapotok dacára továbbra is határozottan kiáll a megszorítási politika mellett. Később egy újságírói kérdésre Draghi kifejtette, egyetért azzal, hogy rövid és középtávon árt a növekedésnek a költségvetési konszolidáció, ám később lehetőséget teremt adócsökkentésekre, a hiteles gazdaságpolitikát meghálálja a piac, és a versenyképességi kérdések egyébként sem tartoznak a monetáris politika hatókörébe.
Reuters
