Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelenleg az uniós munkavállalók három százaléka, mintegy 9,5 millió ember él és dolgozik hazáján kívül, egy másik EU-tagországban, és további 1,2 millióan vannak azok, akik másik tagállamban dolgoznak, mint ahol élnek. Ám akik külföldön akarnak munkát vállalni, gyakran nem részesülnek kellő védelemben és megfelelő tájékoztatásban a célországban, és sokszor szembesülnek nehézségekkel az elhelyezkedés, a szociális kedvezmények, illetve a munkakörülmények terén − állapította meg az Európai Bizottság (EB). A bizottság múlt pénteken javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy nagyobb érvényt szerezzen a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának, illetve hogy az uniós polgárok könnyebben vállalhassanak munkát egy másik tagállamban. Állandó probléma az EB szerint, hogy a közszféra és a magánszféra munkáltatói sincsenek tisztában az uniós jogszabályokkal, függetlenül attól, hogy az adott tagállam nemzeti joga megfelel-e az uniós jognak vagy sem. Így a munkavállalókat sokszor hátrányos megkülönböztetés éri állampolgárságuk miatt − állapítja meg a bizottság közleménye. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a munkavállalók nem tudják, hova forduljanak a foglalkoztatás helyén, amikor szabad mozgáshoz való joguk érvényesítése akadályokba ütközik.
A munkavállalók szabad mozgása kulcsfontosságú elv az EU egységes piacának működése szempontjából − hangsúlyozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos. Mivel jelenleg egyes tagállamokban jóval magasabb a munkanélküliség, mint másokban, rendkívül fontos a külföldi munkavállalás megkönnyítése − tette hozzá. Ha az Európai Parlament és a Tanács elfogadja, a javaslat elősegítheti a hatályos jogszabályok tényleges és hatékony végrehajtását. A bizottsági közlemény szerint az elfogadott irányelv kötelezni fogja a tagállamokat az alábbiakra
| Tájékoztatással, segítségnyújtással és tanácsadással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozása annak érdekében, hogy az uniós migráns munkavállalók és munkáltatók jobban megismerjék jogaikat |
| Megfelelő jogorvoslati lehetőségek az érintettek számára tagállami szinten |
| A szakszervezetek, a civil szervezetek stb. indíthassanak közigazgatási, illetve jogi eljárásokat a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő munkavállalók nevében |
| Összességében jobb tájékoztatás az uniós migráns munkavállalóknak és munkáltatóknak |
