A tüntetések, a sokkhatás és a bankok előtti sorban állás elmúltával Cipruson szinte semmi sem emlékeztet első pillantásra arra, hogy a bankbetétek megsarcolásának ötlete után az egyik bank csődbe döntésével sikerült ideiglenesen stabilizálni az ország helyzetét. Miután megnyugvással tapasztalják az ide látogató turisták, hogy bárhol tudnak kártyával fizetni, hogy számukra semmi kellemetlent nem tartogat az ország, észrevesznek néhány furcsa dolgot.
A bankfiókok kulcsra zárva várják az ügyfeleket, minden ajtón piros felirat hirdeti: az ajtó biztonsági okok miatt zárva van, kérjük, csengessen. Minden bankfióknál figyelmeztető feliratokat helyeztek ki: egy számlatulajdonos naponta legfeljebb 300 eurót vehet fel. A felirat még Nicosiában, a török−görög határon is ki van függesztve. A bankok extra rövid nyitva tartással működnek, fél kettő után bezárnak, de készpénzhez még a pusztulásra ítélt Laiki Bank automatáiból is hozzá lehet jutni.
Bár ez a szigor csak rövid távra szól, számos jel mutat arra az országban, hogy Ciprus borzasztóan nehéz időszak előtt áll, s nemcsak azért, mert pénzügyi központként nagy valószínűséggel nem működhet tovább. A 2008-ban induló válság erőteljesen megütötte a sziget gazdaságát − pontosabban azokat az ágazatokat, amelyektől most a növekedést várni lehetne.
Az Eurostat 2011-es statisztikája szerint Ciprus GDP-jének 80,9 százalékát adja a szolgáltató szektor − a lakosság 71 százaléka él ebből −, 16,7 százalékot tesz ki az ipar és 2,4 százalékot a mezőgazdasági termelés. Utóbbi nem meglepő, a Ciprusra jellemző köves, homokos talaj nem igazán alkalmas tömeges termelésre, még ha a klíma megfelelő is. Az ipari termelés − hasonlóan a többi 26 tagállamhoz − visszaesett, 2009 óta éves szinten 8−10 százalékos csökkenést mutat.
Az építőipari beruházások volumene a 2009-es nyolcszázalékos bővülésről lényegében nullára szakadt, s azóta sem nagyon tért magához − az utóbbi években háromszázalékos növekedés figyelhető meg. Évekkel ezelőtt leállított építkezések, soha meg nem valósuló, félkész projektek mellett üresen kongó irodák, üzlethelyiségek és tengerparti apartmanházak híven tükrözik a valós állapotokat.
A turizmus a szolgáltató szektoron belül igen jelentős aránnyal bír: 2012-ben a GDP 10,7 százalékát adta az idegenforgalom. Ez arányaiban hatalmas, csak Málta és Horvátország haladta meg 14 százalékos aránnyal − az átlagos GDP-arányos bevétel a turizmusból öt százalék körüli, Magyarországon négy százalék volt.
Ciprus 2011-ben 1809 millió euró bevételt szerzett a turizmusból. Ez a bevétel nagyjából a román, a szlovák és a szlovén turisztikai bevételekkel van egy szinten − Magyarország több mint négymilliárd euró bevételt ért el. A kétmilliárd euró körüli bevétel viszonylag állandó, sőt, 2001 óta kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken ez az érték. Ez azt jelenti, hogy Ciprusnak − ha valóban a turizmust tekinti jövőbeni bevételi forrásnak − nagyon komoly növekedést kell mutatnia.
Ez arányaiban meglesz már az idén is, hiszen a pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétel biztosan zuhanni fog, vagyis változatlan turisztikai bevétel is sokkal nagyobb arányt tesz majd ki a 2013-as GDP-ben. Kérdés, sikerül-e értékben is növekedést hozni.
Reuters
