Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg az uniós munkavállalók három százaléka, mintegy 9,5 millió ember él és dolgozik hazáján kívül, másik EU-tagország területén, és további 1,2 millióan vannak azok, akik másik EU-tagállamban dolgoznak, mint ahol élnek. Azok az emberek azonban, akik külföldön akarnak munkát vállalni, gyakran nem részesülnek kellő védelemben és megfelelő tájékoztatásban a célországban, és sokszor szembesülnek nehézségekkel az elhelyezkedés, a szociális kedvezmények, illetve a munkakörülmények tekintetében az Európai Bizottság szerint.
Az EU javaslattevő-végrehajtó testülete javaslatot terjesztett elő, annak érdekében, hogy nagyobb érvényt szerezzen a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának és hogy az uniós polgárok a gyakorlatban könnyebben érvényre tudják juttatni azt az őket megillető uniós jogot, hogy egy másik tagállamban munkát vállalhassanak. A bizottság szerint állandó problémát jelent, hogy a közszféra és a magánszféra munkáltatói nincsenek tisztában a vonatkozó uniós jogszabályokkal. Ez a bizottság szerint független attól, hogy az adott tagállam nemzeti joga megfelel-e az uniós jognak, vagy sem.
A munkaadók uniós jogban mutatkozó hiányosság azonban sok esetben azt idézi elő, hogy a munkavállalókat állampolgárságuk miatt hátrányos megkülönböztetés éri - állapítja meg a bizottság. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a munkavállalók nem tudják, kihez forduljanak a foglalkoztatás helye szerinti EU-tagállamban, amikor - szabad mozgáshoz való joguk érvényesítése során - akadályokba ütköznek - mutat rá a bizottság közleménye.
A munkavállalók szabad mozgása kulcsfontosságú elv az EU egységes piacának működése szempontjából - hangsúlyozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos. Mivel jelenleg egyes tagállamokban jóval magasabb a munkanélküliség, mint másokban, rendkívül fontos, hogy a külföldi munkavállalás megkönnyítése - tette hozzá. A biztos szerint a javasolt intézkedések segítenek majd elhárítani azokat az akadályokat, amelyek a más EU-országban történő munkavállalást hátráltatják.
Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács elfogadja, a javaslat elősegítheti a hatályos jogszabályok tényleges és hatékony végrehajtását. A bizottsági közlemény szerint az elfogadott irányelv kötelezni fogja a tagállamokat arra, hogy:
- tájékoztatással, segítségnyújtással és tanácsadással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontokat hozzanak létre annak érdekében, hogy az uniós migráns munkavállalók és munkáltatók jobban megismerjék az őket megillető jogokat;
- megfelelő jogorvoslati lehetőségeket biztosítsanak az érintettek számára tagállami szinten;
- lehetővé tegyék a szakszervezetek, a civilszervezetek stb. számára, hogy közigazgatási, illetve jogi eljárásokat indítsanak a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő munkavállalók nevében;
- összességében jobb tájékoztatásban részesítsék az uniós migráns munkavállalókat és munkáltatókat.
