<banner> Várhatóan csütörtökön teszi közzé az Európai Bizottság azt az ambiciózus tervet, amely nemzetközi adót vetne ki az értékpapír-kereskedés egyes formáira, és 30-35 milliárd eurós bevételt hozhat évente a becslések szerint. A terv kemény adóelkerülés-ellenes javaslatokat is tartalmazhat, ami érintheti a New York-i, londoni és hongkongi kereskedőket még akkor is, ha nem az értékpapír-adásvételben nem vesz részt eurózónához tartozó szereplő.</banner>
<banner>Egyes diplomaták és jogászok úgy vélik, hogy ha a Németország és Franciaország, tovább 9 tagállam által szorgalmazott adót elfogadják, azt egyes EU-s kormányok és nagy pénzügyi csoportok meg fogják támadni. Amerikai üzleti csoportok máris kikeltek a most napvilágra kerülő javaslatok ellen: az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Pénzügyi Szolgáltatások Fóruma (a legnagyobb amerikai pénzügyi csoportok szervezete) írásban fordult az Európai Bizottsághoz, ellenezve egy \"globális pénzügyi tranzakciós adó egyoldalú bevezetését\".</banner>
<banner>Az Európai Bizottságnak küldött levelükben azt írják, az adó túlterjeszkedik a határokon, sérti a nemzetközi szerződéseket és \"elszakítja a globális gazdaságunkat összekapcsoló kötelékeket\". Felróják, hogy az adó várhatóan kétszeres, illetve többszörös adóztatást jelent majd, gyengítve a nemzetközi adózási együttműködést. Az eurózóna tagországai közül Belgium, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Szlovákia jelezte \"érdeklődését\", az eurózónán kívüliek közül pedig Magyarország is adoptálni szeretné.
</banner>
A Bretton Woods-i rendszer 1971-es összeomlása után jelentősen megnőtt a tőkepiaci tranzakciók volumene, a politikai és gazdasági döntéshozók egyfajta fékező mechanizmust tartottak szükségesnek a magas volatilitás és a gyors pénzmozgások megfékezésére.
Tobin elmélete alapján a tőkepiaci tranzakciókat adóval sújtanák, a megemelkedő tranzakciós költségek miatt a spekulatív pozíciók volumene visszaszorulna. Eredetileg a deviza-tranzakciókra vetették volna ki az adót, amelynek mértéke \"békeidőben\" 0,5 százalék lehet, extrém piaci szituációkban azonban akár 20 százalékig is emelkedhetne.
A 90-es években a számítógépek és az internet elterjedésével ismét felvetődött az adó bevezetésének lehetősége. Ekkor több globalizációellenes szerveztet is felkarolta az ötletet.
