Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ukrajna nem hajlandó teljesíteni a Nemzetközi Valutaalapnak a hitelnyújtáshoz támasztott feltételét, a lakossági gázárak emelését, és fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez a nemzetközi pénzpiacokon vesz fel kölcsönöket − jelentette ki Mikola Azarov miniszterelnök. Mint mondta, bár idén több mint 9 milliárd dollárnyi külföldi adósságot kell visszafizetniük − legnagyobb részét a Valutaalapnak −, nincs \"kétségbeejtően szükségük\" az IMF pénzére. Szerinte az alacsony fizetések és nyugdíjak miatt nem emelhetik jelentősen a lakossági gázárat, más kérdésekben azonban készek kompromisszumot kötni az IMF-fel, így készek tárgyalni a költségvetési hiány csökkentéséről, a monetáris mutatókról és a Naftogaz, az állami gázmonopólium deficitjéről. Ezekben azonnal meg tudnának állapodni − nyilatkozta a kormányfő. Az erre az évre tervezett költségvetési hiány a bruttó hazai termék 3,2 százaléka, a GDP 3,4 százalékos növekedése mellett, azonban ezeket a számokat az elemzők egybehangzóan túlságosan optimistának minősítik.
Az IMF küldöttsége holnap érkezik az ukrán fővárosba, és a kormány azt reméli, hogy meg tudnak állapodni egy új készenlétihitel-programról, s ennek érdekében dolgozik \"ellenjavaslatainak\" kidolgozásán, például a lakossági gázárak differenciált, a keresetekkel arányos emelésén − vagyis mégis készek engedményeket tenni. Ezzel együtt felkészülnek a kudarcra is, ebben az esetben a nemzetközi pénzpiacokhoz fordulnak, ahol jelenleg rendkívül kedvezőek a hitelfelvételi lehetőségek. Várhatóan még e hónap végén vagy a jövő hónapban sor kerül erre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerhij Arbuzov, a miniszterelnök első helyettese New Yorkban tárgyalt befektetőkkel − írta a Kyiv Post. Arbuzov szerint mintegy 15 milliárd dollárt szeretnének kapni a Nemzetközi Valutaalaptól.
Az előző szerződés a felek között tavaly év végén járt le, de jelentős viharok közepette. Az IMF 2010 júliusának végén döntött arról, hogy egy új készenlétihitel-megállapodást köt Kijevvel több mint 15 milliárd dollárra, ebből azonban az ukránok csak két részletet, összesen 3,4 milliárd dollárt hívhattak le, a programot ugyanis 2011 tavaszán befagyasztották, mivel az ország nem teljesítette a szerződésben vállaltakat és másfél évnyi tárgyalás sem változtatott a felek hozzáállásán, így a zárlatot nem oldották fel.
