Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Andris Vilks lett pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy országa februárban beadja az eurózónához való csatlakozási kérelmét. Lettország, amelynek bruttó hazai terméke a válságban 2009-ben 20 százalékkal zuhant, a drasztikus megszorításoknak köszönhetően gyorsan talpra állt, és ma már az unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát mondhatja magáénak alacsony infláció mellett.
A menetrend szerint februárban az Európai Bizottsághoz fordulnak, hogy állapítsa meg, érett-e az ország az eurózónához való csatlakozáshoz. Ennek alapján a bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) megteszi ajánlását, amiről jövő júniusban szavazhatnak az uniós országok vezetői. A bizottságnál keményebb menetre számítanak az ECB-nél az észtek tapasztalatai alapján, de attól sem tartanak igazán, mivel sikeresen teljesítették a 7,5 milliárd eurós IMF-uniós mentőhitel feltételeit, sőt a határidő lejárta előtt, ebben a hónapban befejezték az adósság törlesztését.
A költségvetés idei hiánya mindössze 1,5 százalék lesz, jóval a maastrichti 3 százalék alatt. Ami az euró bevezetésének hazai támogatottságát illeti, a kormány már elindította kampányát ennek érdekében - bár az ügyben nem tartanak népszavazást. A parlament a bizottsági ajánlások után várhatóan január 31-iei ülésén hagyja jóvá a közös valuta bevezetéséről szóló törvényt - jelentette a LETA hírügynökség. Az átállás dátuma 2014. január 1. lesz, mivel az euró előszobájában, az ERM 2 rendszerben az előírásos két év helyett már hét évet töltött.
Az egyetlen probléma belpolitikai - a lettek többsége nem osztja a jobbközép kormány euró iránti lelkesedését. A polgárok 46 százaléka szerint népszavazással kellene dönteni ebben a kérdésben, és csak 39 százalék tartja ezt feleslegesnek, tűnik ki a DNB Latvijas barometrs legújabb, október végi felméréséből. Ha az ellenzéknek sikerül kierőltetni a népszavazást, azzal felborítaná a csatlakozási menetrendet. Valdis Dombrovskis miniszterelnök ezt azzal az érvvel utasítja vissza, hogy jogi értelemben a uniós belépésről tartott népszavazással az eurózónához való csatlakozást is megszavazták, hiszen a felvétel feltételei között szerepelt a közös valuta bevezetésének vállalása.
