Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A STEM közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint május óta 4 százalékkal emelkedett a nukleáris energia továbbfejlesztésének támogatottsága, már a csehek kétharmada helyesli újabb atomerőművek építését − jelentette a CTK hírügynökség. Az eredmény azt mutatja, hogy elmúlt a fukusimai tragédiai hatása, ami után a hazai atomprogram támogatottsága 50 százalékra zuhant, bár még nem érte el a 2009-es, 70 százalékot is meghaladó csúcsot. Úgy tűnik, nemcsak ebben megy szembe a világtrendekkel a cseh közvélemény, de a megújuló energia ügyében is − míg májusban még 48, most csak 44 százalékuk vélte úgy, hogy ezek kiválthatják a nukleáris energiát.
Erős érv az atomenergia használata mellett a félelem, hogy az energiafüggés biztonsági kockázatot jelent az ország számára − ahogy ezt a csehek háromnegyede véli. Ha most írnának ki népszavazást arról, építsenek-e új reaktorokat a temelíni erőműben, a megkérdezettek 76 százaléka támogatná a döntést, sőt 67 százalékuk kész volna részt venni az építésben is. A kérdés nem akadémikus. Csehország jelenleg négy atomreaktorral rendelkezik a dél-morvaországi Dukovanyban és kettővel a dél-bohémiai Temelínben, amit két továbbival szándékoznak kiegészíteni. Az állami energetikai koncepció értelmében 2040-re az atomerőműveknek kell adniuk a hazai energia 30-35 százalékát a jelenlegi 16 százalék helyett, a megújuló energiaforrásoknak viszont a jövőben saját erőből kell fejlődniük, számottevő állami támogatás nélkül.
A temelíni megbízásért már csak az amerikai Westinghouse és az orosz Atomsztrojekszport van versenyben − bár a francia Areva fellebbezett a tenderből való kizárása ellen. Gyilkos küzdelem folyik a cseh történelem legnagyobb, 10 milliárd dolláros üzletéért, ami az Egyesült Államokban 9000 embernek adna munkát − nem véletlen, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nem találta rangon alulinak, hogy a napokban tett prágai látogatása során lobbizzon a Westinghouse Electric Company mellett (bár az már a japán Toshiba tulajdona). Ebben az esetben az elemzők szerint nemcsak a cseh üzlet megszerzése a tét − ha ez sikerül, az jó ajánlólevél volna a térség más, ugyancsak atomerőmű építését tervező országainál, például a lengyeleknél, és általában Európában. A felajánlott AP1000-es típusú reaktorból egy már épül Kínában és többet is terveznek az Egyesült Államokban, de az európai piacra még nem sikerült betörni vele. Nem könnyű a helyzete az Atomsztrojekszporttal szemben, amely valószínűleg jóval kedvezőbb pénzügyi ajánlattal áll elő, ráadásul partnerként hazai céget, a Skoda JS-t vette maga mellé. Az amerikaiak mellett csak a politikai és biztonságpolitikai érvek szólnak − a volt szocialista országokban mindenütt az orosz energiaszolgáltatástól való függés csökkentése a fő érv az atomerőművek építése mellett. Jelenleg a cseh erőművek nukleáris fűtőanyagának 100, a földgáz 70 és az olaj 60 százaléka Oroszországból érkezik.
