Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csehországban a parlament alsóháza első olvasatban elfogadta Petr Necas miniszterelnök megszorító politikájának folytatását, aminek meghatározó szerepe volt abban, hogy az ország 15 éve a leghosszabb recesszióba süllyedt. A költségvetés meghatározó célja a maastrichti határ alá vinni a költségvetés hiányát: az idén várható 3,2 százalék után a GDP 2,9 százalékára, miközben 0,7 százalékos gazdasági növekedést tervez. Az OECD a növekedést illetően még valamivel jobb eredményre − 0,8 százalékra − számít, de a valószínű hiányt 3,3 százalékra becsüli. A tervezett bevételek és kiadások egyaránt valamivel kisebbek az ideinél, az egyensúly javítását főleg adóemelések hivatottak biztosítani. Az általános forgalmi adó évente 1 százalékkal, 15−21 százalékra megy fel, és a havi 100 ezer koronát (5100 dollár) meghaladó személyi jövedelmet plusz 7 százalékos pótadóval sújtják − írta a Reuters. Necas, hogy biztosítsa a büdzsé elfogadását, ígéretet tett arra, hogy ez lesz az utolsó megszorító költségvetés, lemondott eredeti tervéről, hogy 2016-ra egyensúlyba hozza azt, és a jövőben a gazdaság élénkítését tűzi ki célul.
A régióban a legradikálisabb változást a szlovák költségvetés hozza, amely a deficit csökkentése érdekében feladja az egykulcsos adót: a 19 százalékos alap meghagyásával 25 százalékos adót vet ki a havi 3749 dollárt meghaladó személyi jövedelmekre, a társasági adót pedig egységesen 23 százalékra viszi fel. Mint a Bloomberg kiemelte, Robert Fico kormánya a megtakarítások helyett az adóbevételek növelésére koncentrál − híven választási ígéreteihez. A megfigyelők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a térség átlagánál magasabb adók kedvezőtlenül hatnak a gazdaság növekedésére. A negatívumok közé sorolják a bankadó bevezetését és a közművállalatok megszorongatását is. A költségvetési javaslat jövőre 2,94 százalékos költségvetési hiányt tervez, amiről Peter Kazimir pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, \"még van rá esély\", hogy képesek lesznek teljesíteni. A gazdaság növekedési üteme az idei 2,6 százalékról 0,4 százalékkal lassul az Európai Unió jóslata szerint, de még így is a legmagasabb lesz az unióban Észtország után.
Varsóban a tervezés folyamán egyre kedvezőtlenebb adatokkal számoltak. Egyes szakértők szerint azonban a lengyel gazdaság, amely a válságot az EU-ban egyedüliként recesszió nélkül vészelte át, most negatívba fordul − a BNP Paribas szerint egy negyedévre csökkenhet a GDP. Ez azonban még nem recesszió, mindenesetre élesen ellentétes a kormány által 2013-ra eredetileg tervezett 2,9 százalékos növekedéssel, amit a legutóbbi változatban 2,2 százalékra vettek vissza. Ugyanakkor Donald Tusk miniszterelnök elismerte, hogy ennél alacsonyabb is lehet az eredmény, a recesszió bekövetkeztének lehetőségét azonban kizárta. Ugyancsak irreális lehet a 2,7 százalékos inflációs várakozás, és valószínűtlen, hogy sikerülne a hiányt 3 százalék alá szorítani. A 13 százalékosra várt munkanélküliség is valamivel kedvezőtlenebb lehet. A térségben különlegesség, hogy nem emelnek adót − a bevételeket különböző kedvezmények megszüntetésével és a behajtás hatékonyságának növelésével akarják elérni. A bevételnövekedés ellen hat többek között az is, hogy 2013 lesz az első év, amikor az adóalapból levonható az egyéni nyugdíjbiztosításra befizetett összeg.
