Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz kormány az állami ellenőrzés alatt álló vállalatokkal finanszíroztat nagy infrastrukturális beruházásokat, mint például a szocsi téli olimpiához szükséges stadionok építését − írta elemzésében a BNP Paribas. Ugyan ambiciózus privatizációs programot hirdettek meg, de úgy tűnik, gondosan ügyelnek arra, hogy az állam gazdasági szerepe ne csökkenjen, hanem erősödjön. Ennek eleme, hogy az olyan vállalatóriások, mint a Gazprom és az Orosz Államvasutak, részt vettek (és vesznek) a téli olimpia előkészítésében vagy az Ázsiai−Csendes-óceáni Együttműködés Szervezete vlagyivosztoki csúcstalálkozójának finanszírozásában. A bank elemzői szerint egyre jobban elmosódik a határvonal az állami költségvetés és az állam által tulajdonolt vállalatok költségvetése között. A Gazprom például tavaly 44 milliárd rubellel (1,38 milliárd dollár) járult hozzá Szocsi költségeihez, de összesen 100 milliárdot fektet be, amivel az állam után a második legnagyobb befektetője az olimpiai projektnek. Mivel a gáztársaságok sokkal alacsonyabb adót fizetnek, mint az olajtermelők, Moszkva ezt tisztességes üzletnek tekinti. A BNP Paribas moszkvai vezető közgazdásza, Julia Csepljajeva szerint ez a politika azonban, ha a befektetés nem kapcsolódik a cég szakmai programjához, félreviheti a vállalatok beruházásait.
A magánvállalkozások és a privatizáció hivatalos reklámozása dacára folyamatosan nő a gazdaságban az állami vállalatok szerepe, idén már várhatóan eléri a GDP 50 százalékát, és az arány további növekedésére lehet számítani. A francia nagybank úgy becsüli, hogy ezek a vállalatok 2011−2014-ben mintegy 24 milliárd dollárt költenek állami beruházásokra. A tanulmány szerint ez az összefonódás lassítja a gazdaság korszerűsítését és az állam érdekeltségét a privatizáció fokozásában, hiszen azzal fontos bevételi forrását gyengítené. Ennek ellenére hivatalosan tovább él az a magánosítási óriásprogram, amelytől 12 vállalat részleges eladásából jövőre 270 milliárd rubel bevételt várnak − írta a The Moscow Times.
Jó példája a helyzet ellentmondásosságának a TNK-BP olajvállalat, amelyet a BP-től és orosz befektetőktől vásárolt meg az állami tulajdonban levő Rosznyefty, az ország legnagyobb olajcége. Ezzel a társaság állami tulajdonba kerül, de a BP az üzlet következtében közel 20 százalékos részesedéssel fog rendelkezni a Rosznyeftyben. Ez azonban addig nem zavarja Moszkvát, amíg a külföldiek nem tudnak beleszólni a vállalat ellenőrzésébe, irányításába.
