Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A növekedési kilátások romlására és emiatt a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos aggályaira hivatkozva a Moody\'s hitelminősítő AAA-ról a második legjobb szintre, Aa1-re rontotta le a francia adósságok besorolását hétfő éjjel, további negatív kilátás mellett. A gyenge növekedés és versenyképességi problémák mellett a nagy államadósság finanszírozásának sérülékenysége és a saját nemzeti bank hiánya is hozzájárult a leminősítéshez. Ezzel már csak a félig egy francia holding tulajdonában lévő Fitch Ratings sorolja a legjobb csoportba Franciaország adósságait, a Standard & Poor\'s ugyanis még idén januárban elvette az országtól az AAA minősítést. A Moody\'s lépése azért sem igazán meglepő, mert az AAA-ra minősített eurózónatagoké közül egyedül a francia folyó fizetési mérleg mutat hosszú ideje deficitet. A kötvénypiacon az általában alacsony hozamok ellenére is egyértelműen látszik, hogy a francia államkötvények minősége gyengébb német megfelelőiknél − a hitelminősítő tehát ismét csak némi késéssel követi a piacot. A leminősítés után mindössze 3 bázisponttal emelkedett a felár a német tízéves kötvényhozamokhoz képest, 74 bázispontra, és szintén alig változott a 2,09 százalékos francia tízéves hozam.
Az, hogy Franciaország megtestesíti mindazt, amit a liberális közgazdasági reformok hívei általában helytelenítenek, a múlt heti, bagettkosárból kilógó kanócos időzített bombát ábrázoló Economist-címlap is jelezte. A hetilap megállapítja, hogy a francia állam a GDP 57 százalékát osztja újra, miközben a folyó fizetési mérleg mellett a költségvetésben is jókora deficit van, az államadósság elérte a GDP 90 százalékát, ráadásul az idén beiktatott szocialista elnök, Francois Hollande az adóemeléseket részesíti előnyben. Az eurózónához való csatlakozás óta több mint 25 százalékkal emelkedtek az egységnyi munkaerőköltségek, a munkaerő-piaci szabályozás rendkívül merevvé teszi a foglalkoztatást, és a munkanélküliség is szívósan tíz százalékhoz ragadt. Az állami és a fogyasztói költségek magas aránya a GDP-ben annyiban kedvező, hogy mérsékli a globális konjunktúra változásai keltette sokkok hatását (2008−2009-ben az angolszász országoknál és Németországnál is jobban bírta a válságot a francia gazdaság), ám a fellendülést ugyanez szintén laposabbá teszi: az utóbbi öt negyedévben is nulla közelében volt a GDP-növekedés. Az európai adósságválságra pedig − saját pénzintézeteinek érintettsége miatt − már nem annyira rezisztens Franciaország.
Pierre Moscovici pénzügyminiszter ugyan gyorsan reagált a leminősítésre, mondván, a francia kötvénypiacot az S&P év eleji leminősítése sem rendítette meg − a népszerűségéből az utóbbi hónapokban sokat vesztő Hollande kormánya azonban érezhetően próbál kezdeni valamit a versenyképességi deficittel. Az elnök a sokasodó problémákra egy 20 milliárd eurós vállalati adócsökkentéssel reagált, aminek a fedezetét kiadáscsökkentésekből teremtenék majd elő, és a tervek szerint a munkaerőköltségeket 6 százalékkal szoríthatja majd le. Az üzleti szereplők azonban túl kicsinek találják a csomagot és gondjuk van a korábban még 30 milliárd eurós (javarészt jövedelmi jellegű) adóemelést bejelentő kormány kiszámíthatóságával is.
Reuters
