Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankhoz hasonló tevékenységet folytató, ám a bankokra nehezedő szabályozás terhei alól kibújó szereplők jelentette rendszerkockázatot mérsékelni kell − szögezte le vasárnap éjjel közzétett, hosszú ideje várt jelentésében a pénzügyi felügyeletek képviselőinek bázeli csoportja, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB). A négy évvel ezelőtti pénzügyi összeomlás után szigorodó szabályozással szembesülő hagyományos bankok és lobbiszervezeteik hosszú ideje kritizálták a felügyeletek megerősítésének egyoldalúságát: a bankok költségeinek emelkedésével és kockázatvállalási képességének korlátozásával a pénzügyi tevékenység egyre nagyobb része terelődött át a szinte teljesen szabályozatlan árnyékbankrendszer felé. Az ellenőrizetlen szektor mérete így tovább fúvódott: a 2002-ben még 26 ezer milliárd dolláros árnyékbankrendszer mérete tavaly év végére már 67 ezer milliárd dollárt tett ki. Ez a testület eggyel korábbi becslésénél 6 milliárd dollárral több, és már majdnem eléri a világ teljes GDP-jét (ami 70 ezer milliárd dollár volt 2011 végén) − igaz, szakértők kritizálták, hogy az FSB a tőzsdén kereskedett befektetési alapokat (ETF) is az árnyékbankrendszerbe sorolta. Az eurózóna GDP-jének 111 százalékára rúg a régióhoz tartozó 22 ezer milliárd dolláros szabályozatlan bankrendszer, a 9 ezer milliárd dollár értékűre becsült brit árnyék-pénzintézetek pedig még nagyobb arányban felülmúlják országuk gazdaságát.
Különösen nagy hangsúlyt helyezett az FSB jelentése a pénzpiaci alapokra (MMF), amelyek jellemzően rövidebb lejáratú állampapírokat vagy vállalati és banki kötvényeket vásárolnak (így kulcsfontosságú szerepük van a hagyományos bankok finanszírozásában), és 2008 előtt teljesen kockázatmentesnek tartották őket. Akkor azonban a Reserve Primary Fund − amely mintegy 800 millió dollárnyi Lehman Brothers-értékpapírral rendelkezett − csődbe ment, amivel felerősítette a bankcsőd hatását, és kulcsszerepe volt a hitelpiacokon eluralkodó pánikban. Mivel nincsenek előírások a tőkefedezetükre, ezért a hatóságok nagyon veszélyesnek tartják őket − az amerikai pénzügyminisztérium szerint összesen ezermilliárd dollárt kezelő MMF menne csődbe, ha húsz legnagyobb ügyfele közül csak egyetlen fizetésképtelenné válna, a veszély tehát változatlanul fennáll. Az FSB szerint az is aggasztó, hogy az MMF-ek üzleti modelljének lényege a lejáratok megváltoztatása, hiszen rövid lejáratú papírokból − tőkeáttételek segítségével a fedezetnél jóval nagyobb értékű − hosszú értékpapírokat hoznak létre. A bejelentési kötelezettségek hiánya miatt a kulcsfontosságú szektor méretére vonatkozóan is csak becslések állnak rendelkezésre. Ugyanezért szigorítanák a repopiaci tranzakciók transzparenciaszabályait.
Az FSB ugyan elismeri a változatos árnyékbanki szereplők − az MMF-eken túl a bankok mérlegen kívüli befektetési eszközei, a hedge fundok, a kockázatitőke-társaságok, nagyvállalatokhoz tartó bankok és a közvetlen hitelezéssel foglalkozó internetes honlapok − szabályozásának sürgősségét, de a most kiadott dokumentum feldolgozására újabb fél évet adott. A testület csak 2013 őszén, a bázeli bankfelügyeleti bizottsággal, az IOSCO-val és a tagállamokkal való hosszas egyeztetés után teszi közzé a konkrét jogszabályalkotásra vonatkozó ajánlásait − ami még mindig nem jár feltétlenül együtt azok tagállami megvalósításával.
Reuters
