Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tévéviták végével egyensúlyi állapotba került az elnökjelölti verseny az Egyesült Államokban. Barack Obama hivatalban lévő elnök az első vitán elszenvedett vereségével elvesztette addigi tetemes előnyét, ellenfele, a republikánus Mitt Romney azonban nem tudta megfordítani az állást. A viták utáni közvélemény-kutatások átlaga alapján az első alkalommal a kihívó 29 százalékpontot mért az elnökre, ezt követően azonban három kisebb demokrata siker következett az alelnöki vitával, majd a következő két Obama−Romney mérkőzéssel. Így fej fej mellett érkezett el a két jelölt a két hét múlva esedékes elnökválasztás kapujába, ami Obamának kedvez; Romney-nak az összes \"csatatér államot\" meg kellene szereznie a győzelemhez, az elnöknek viszont elég lesz megnyernie egy-két nagyobbat.
Reuters
Tartalmi szempontból kevés izgalmat hozott a külpolitikai összecsapás. Obama nem először beszélt arról, hogy a külföldi háborúkra elszórt dollármilliárdokból inkább odahaza kellene nemzetet építeni, és Romney is többször kifejezte már vágyát az erősebb hadsereg iránt (a mostani vita legemlékezetesebb mondata az volt, amikor Obama azzal válaszolt Romney vádjára, miszerint kevesebb hadihajója van az USA-nak most, mint száz éve, hogy \"lóból és szuronyból is kevesebb van\"). A republikánus jelölt a terrorizmussal és az iszlám fundamentalizmussal szemben puhának próbálta beállítani ellenfelét, Obama pedig Romney álláspontjainak inkoherenciáját bizonygatta. Amikor azonban lehetett, mindkét főparancsnokként viselkedő jelölt próbálta inkább a gazdasági programját kidomborítani − ez a téma ugyanis jelenleg sokkal jobban érdekli az amerikaiakat, mint a Közel-Kelet.
A Kínával szembeni kemény kereskedelempolitikai fellépés hangsúlyozása sem volt újdonság, hiszen az hónapról hónapra hatalmas többletet halmoz fel az USA-val szemben, és az odatelepített feldolgozóipari munkahelyeket gyakran éppen a legnagyobb csatatér államok munkavállalói vesztették el. Romney ezúttal már nemcsak azzal fenyegetett, hogy \"árfolyam-manipulálóként\" bélyegzi meg országa legnagyobb kereskedelmi partnerét, hanem az amerikai szabadalmak eltulajdonításával és a hamisítással szemben is keményebb fellépést ígért. Megfigyelők szerint ezek megszokott szólamok a választási kampányokban, valójában egyik jelölt sem érdekelt egy nyílt kereskedelmi háború kirobbantásában.
