Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai jegybank a bejelentett kötvényvásárlásokkal magára vállalja a fiskális politika szerepét is, és ez elfogadhatatlan − írja havi jelentésében a Bundesbank, mely közzétételnek az időzítése nem lehetett véletlen két nappal az ECB elnöke, Mario Draghi német parlamentben tett látogatása előtt. A német jegybank − tagja és legbefolyásosabb szereplője az ECB-nek −, illetve elnöke, Jens Weidman az utóbbi időben a leghangosabb kritikusa lett a Draghi alatt \"túl expanzívvá váló\" európai monetáris politikának, a hagyományos német felfogás szerint ugyanis a monetáris politika feladata kizárólag az árstabilitás feletti őrködés. A Bundesbank érveit támogatja az ECB alapító okirata − amelybe német nyomásra annak idején belevették az államok monetáris finanszírozásának tilalmát −, az európai jegybank szerint azonban a mostani válságos helyzetben új eszközök is megengedettek.
Amikor Draghi bejelentette az ECB új, feltételekhez kötött kötvényvásárlási programját, akkor a monetáris transzmissziós mechanizmus nem kielégítő működésével érvelt. Eszerint az egyre kisebb darabokra törő, fragmentált európiacon csökken a jegybanki politika hatékonysága, ezért be kell avatkozni a piac egységének helyreállítása érdekében (erre irányulna a rövid lejáratú kötvények vásárlása). A Bundesbank szerint ezzel szemben egyáltalán nem baj, ha − ellentétben az eurózóna történetének első tíz évében tapasztaltakkal − vannak különbségek az egyes országok kamatszintjei között, hiszen ez fejezi ki a kockázati prémiumot, tehát a különböző országokban való befektetések kockázati szintje közötti különbségeket. Az ECB vezetése ugyan egyelőre sikeresen marginalizálta az infláció miatt aggódó németeket, hosszú távon azonban elkerülhetetlen lesz a Bundesbank kételyeire választ adnia − addig pedig ez a konfliktus komoly bizonytalansági tényező lesz az európai válságkezelésben.
Reuters
