Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várakozásoknál ezer fővel többel, 114 ezerrel nőtt a nem mezőgazdasági munkahelyek száma az Egyesült Államokban szeptemberben, ám a népességnövekedésnél lassabb foglalkoztatottságbővülés ellenére jelentősen, 8,1 százalékról 7,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta − derült ki az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal (BLS) adataiból. A nagy javulás oka az, hogy a júliusi és az augusztusi adatot összesen 86 ezer fővel javították, ami azt jelenti, hogy összesen kétszázezerrel többen szerepelnek most a foglalkoztatottak között, és hogy a nyáron valójában sokkal több állást töltöttek be, mint tavasszal. A kései felülvizsgálatnak részben az lehetett az oka, hogy a jól menő cégek olyan túlterheltek voltak, hogy csak később küldték be az adatokat a BLS-nek − tehát csak az adatok lassultak le, nem a munkaerőpiac. Érdekesség, hogy a munkanélküliségi ráta már bőven 7 százalék alatt lenne, ha a kormányzati állásokat korábban nem építik le rohamtempóban.
A másik oka a munkanélküliségi ráta javításának az, hogy a nem mezőgazdasági munkahelyektől függetlenül közzétett, úgynevezett háztartási felmérés elképesztő javulást mutatott az első őszi hónapban: e szerint 873 ezer fővel nőtt a munkahelyek száma. A munkanélküliségi rátát részben ez alapján számolják, elemzők azonban figyelmeztetnek, e felmérés adatait elég nagy hibahatár mellett kell értelmezni. További aggodalomra ad okot, hogy szeptemberben 582 ezer fővel nőtt azon részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, akik inkább teljes állást szeretnének. Ez arra utal, hogy tovább polarizálódnak az állások, hiszen a közepes képzettséget igénylőkből egyre kevesebb, a magas vagy éppen rendkívül alacsony szakmai elvárásúakból viszont több van.
Reuters
Az amerikai munkaerőpiac − amellett, hogy meghatározó az USA gazdaságának kétharmadát kitevő fogyasztás alakulásában − két nyitott történésben is központi szerepet játszik: a Federal Reserve a foglalkoztatottság javulásához köti a harmadik mennyiségi lazítási programjának (QE3) végét, az amerikai elnökválasztási kampányban pedig központi téma a munkanélküliség. A Fed esetében a múlt pénteken közzétett jegyzőkönyvből úgy tűnt, hogy a kormányzók egyre közelebb kerültek a chicagói Fed-elnökről elnevezett Evans-szabályhoz, ami a 7 százalékos munkanélküliség eléréséig akár nagyobb inflációt is tolerálna. A piacon ezért is fogadták óvatosan az új számokat: a túl nagy javulás miatt akár gyorsabban is vége lehet a Fed laza politikájának.
A pénteki adat elvileg érveket adhat Barack Obamának az elnökválasztási kampány végéhez közeledve, hiszen végre visszatért a munkanélküliségi ráta oda, ahol 2009. januári beiktatásakor volt. Ellenfele, a republikánus Mitt Romney − aki múlt hét szerdán egyértelmű győzelmet aratott az elnökkel szemben a tévévitán − ezzel szemben azzal érvelhet, hogy a foglalkoztatottsági ráta még mindig sokkal alacsonyabb, mint a válság előtt, és a létrehozott állások is rossz minőségűek.
