Adóemelésbe torkollhat az áfacsökkentési igyekezet

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Komplex hatástanulmányt küldött  a kormánynak az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa)  9-10 százalékra csökkentéséről a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentésért szervezet, jelezvén, hogy komolyan gondolja az ügyet. A főként termelőket (részben terméktanácsokat) tömörítő szervezet külső, az élelmiszeriparhoz semmiképp sem köthető céggel kívánta megvizsgáltatni annak lehetőségét, hogy milyen költségvetési és piaci hatásai lehetnek az élelmiszerek áfacsökkentésének.

Az Ernst & Young végezte a kutatást, amely meglehetősen konzervatív számítási módszerrel 128 milliárd forint hiányzó áfabevételt állapított meg a magas, 27 százalékos áfakulcs miatt (kizárólag az alapvető élelmiszereknél) elkövetett csalásokból eredően. Legkevesebb ennyi hiányzik a költségvetésből, ugyanis messze a legtöbb csalás a jogtalan áfavisszaigénylésből ered. Az élelmiszerekkel kapcsolatos összes csalás becsült értéke eléri a 300 milliárd forintot.

Élelmiszeráfa csökkenne, gyógyszer, könyv adója emelkedne

Ebből az összegből kiindulva a kutatók azt állapították meg, hogy az alapvető élelmiszerek piacán az egyensúlyi pont a 9-10 százalékos áfa lenne, amelynek hatása nagyjából harminc milliárd forinttal csökkentené az államháztartás áfabevételét. A fórum résztvevői kimondatlanul is azt sugallták, hogy ez lényegében kezelhető bevételkiesés lenne rövid és középtávon is, de hogy ne keletkezzen költségvetési lyuk, érdemes és a piac számára elfogadható lépés lenne a mostani 5 százalékos legalacsonyabb áfakulcsot 10 százalékra emelni. (Ehhez persze az érintett szektoroknak - gyógyszergyártóknak, távhőszolgáltatóknak és lapkiadóknak - lenne egy-két szava, hiszen az ő termékeiket érintené a javasolt áfaemelés. A szerk.)

A számítások szerint ezzel az alapvető élelmiszerek kategóriájában 2,3 milliárd forinttal több bevételre tenne szert az állam a 10 százalékos áfával (a végeredmény logikáját lásd a táblázatainkban).

A táblázatok után folytatódik a cikkünk: Nincs más út csak az áfacsökkentés

Nincs más út csak az áfacsökkentés

A fórum szerint nincs más kiút az élelmiszergazdaságban tért hódított fekete piac visszaszorítására, mint az áfacsökkentés.  Éder Tamás a fórum egyik alapítója, a Bonafarm-csoport első embere saját bevallása szerint ezt régóta hangoztatja - eddig kevés sikerrel. Most azonban áttörés látszik az ügyben, lásd a húsosok fordított áfájának kiharcolása, illetve az áfacsökkentésről indult, már kormányzati szintre ért diskurzus elindulása. Ráadásul a sikereket a termelők vívták ki egyedül, a kereskedelem most fel sem pörgette a lobbigépezetét, bár nyáron a kereskedelmi oldal szóban erősen támogatta a lépést.

A kiskereskedelem eddigi nyilvános kommunikációs távolmaradása nem a szektor gyengeségét mutatja, sokkal inkább óvatosságról van szó. Az áfacsökkentés (ha egyáltalán lesz) nem megy át teljes mértékben a fogyasztói árakba, vagyis a kereskedelem nem akar számon kérhető helyzetbe kerülni. Buff Greebe, a többek között a Vénusz étolajat gyártó Bunge (szintén a fórum alapítója) Duna menti régióért felelős igazgatója roppant egyszerűen számolva azt mondta, hogy 17 százalékkal csökkenek majd az árak. Ez persze egy kommunikációs fogás, Éder Tamás sokkal közelebb járt a valósághoz akkor, mikor megjegyezte: most megmondani az áfacsökkentés árakra gyakorolt hatását, teljességgel képtelenség.

Kicsi az árrés, a fogyasztó pénztárcája vékony

Sokatmondó azonban, hogy a tavasszal kezdődött és a nyáron tovább erősödött, az élelmiszer-infláció miatt megtörtént kereskedői-gyártói összeborulás arról szólt, hogy a gyártók már képtelenek a nélkül árat emelni, hogy az ne menjen az amúgy is csökkenő fogyasztás kárára. (Tehát belátták, hogy nem a kereskedelem dolgozik nagy árréssel, amiből lehetne faragni, hanem a fogyasztó pénztárcája olyan szűk, hogy nem visel el semmilyen áremelést.) Arról persze továbbra is komoly szakmai vita folyik, hogy az élelmiszer infláció nem túlzott-e Magyarországon. A hat százalékos élelmiszer árindex növekedés a régióban az egyik legmagasabb, a Napi Gazdaság által rendszeresen megszólaltatott szakértők egy része egyértelműen a nemzetközi folyamatokkal magyarázzák, mások pedig kiemelik, hogy egy-két százalékkal lehetne csökkenteni az infláció a piac túlszabályozottságának lebontásával, illetve a kormányzat jelenlegi kereskedelem ellenes politikájának megváltoztatásával.

Ilyen magas infláció mellett, ahhoz, hogy a gyártók az átadási áraikba építsék a költségeik növekedését és mindez ne okozzon ársokkot a fogyasztónál, az áfatömeggel kell \"játszani\". Azt pedig egy szóval sem említette senki, hogy mindez roppant jó lesz a fogyasztónak, hiszen olcsóbban jut majd húshoz, kenyérhez, tejhez. Mindent összevetve, a fórum által javasolt 9-10 százalékos áfaszintre történő átállás legfeljebb 5-6 esetleg 7 százalékos átlagárcsökkenéshez vezet. Ez ráadásul szinte azonnal el is viszi majd az általános élelmiszer-drágulás.

Nem véletlen tehát, hogy nem állt még ki a kereskedelem azzal, hogy az áfacsökkentésből eredő különbözetet átadja a fogyasztóknak - ezért nem kecsegtet olcsóbb hússal, zöldséggel gyümölccsel, vagy borral Éder Tamás. A teljes kommunikációs stratégia a feketepiacok visszaszorítására, az élelmiszer-termelői ágazat versenyképességének javítására és az eddig elszenvedett veszteségek nyereségbe fordítására vonatkozik. Maga az Ernst & Young sem ment bele a hatástanulmányban abba, hogy a lépés mekkora fogyasztóiár-csökkenést generálna, kizárólag piactisztulással, a csalások jelentős csökkenésével és az egészségesebb piaci környezetben megvalósuló többlet adó- és járulékfizetéssel foglalkozott.