BUX 142511.88 0,54 %
OTP 46730 0,04 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újabb bizonytalansági tényező került a válságkezelésbe

Az európai szinten központosított bankfelügyeletet korábban leginkább szorgalmazó Berlin lassíthatja az új rendszer felállítását. Szakértők szerint ez jogos, hiszen intézményi káoszt hozhatnak a tervezett változások.

2012. szeptember 18. kedd, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Fontosabb, hogy egy hiteles bankhatóság jöjjön létre európai szinten, mint hogy elsiessük a centralizációt − nyilatkozta tegnap Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, valószínűtlen, hogy az Európai Bizottság (EB) terveinek megfelelően már a jövő év első napján elinduljon az egységes bankfelügyeleti rendszer (SSM). A közös bankfelügyelet ügyének éppen a németek adtak lendületet a júniusi Európai Tanácson, amikor a spanyol bankmentő csomag után körvonalazódó bankunió feltételeként szabták meg a centralizált szabályozás kialakítását − most azonban úgy tűnik, hogy ők maguk lassítanák az új intézményrendszer létrehozását. Merkel azt is tagadta sajtótájékoztatóján, hogy a bajba jutott európai bankok igénybe vehetnék a mentőalap (ESM) forrásait, mielőtt felállna az SSM. Ezzel elemzők szerint újabb bizonytalanság szivároghat be az európai válságkezelésbe, hiszen a befektetők eddig arra számíthattak, hogy hamar meglesz a szuverén és banki adósságspirált elvileg megszüntető bankunió.

A német kormány tartózkodásában nagy szerepet játszhat az az igény, hogy megőrizzék a tartományi bankok (Landesbanken) felügyeletét, ám szakértők szerint ezen túl is jogosak azok a fenntartások, melyeket részben az uniós pénzügyminiszterek is megfogalmaztak (Napi Gazdaság, 2012. szeptember 17.). Nagy a veszélye annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bankhatóság (EBA) között nem határolják el egyértelműen a felelősségi köröket, ezért a pénzügyi szabályozás bürokratikus káoszba fullad − állítja a Bruegel intézet szakértője. Az egyik fő probléma az, hogy a brit fenntartások kezelésére rendkívül bonyolult szavazati rendszert kell létrehozni. London érthető módon el szeretné kerülni, hogy az ECB felügyelje a Cityben működő globális bankokat − márpedig az SSM tervei szerint az ECB lesz az eurózóna hatezer bankjának főfelügyelője, és így az EBA igazgatóságában is jóval nagyobb súlyt képviselne, mint a többi nemzeti szintű bankhatóság. A két intézmény viszonya ezért szabályozatlan, és a mostani tervek alapján egy háromtagú \"független ügydöntő bizottság\" ítélne majd a vitás kérdésekben, ami az intézményi bizonytalanság forrása lehetne.

Kasnyik Márton
Kasnyik Márton

Ez is érdekelhet