Úgy tűnhet, végre sikerült mindenki számára elfogadható megoldást találni a Franciaországnak évek óta problémát jelentő külföldi romák kérdésében: Bukarest és Párizs megállapodott abban, hogy a két ország anyagi és szociális támogatást nyújt a Romániába visszatérő roma családoknak. A kísérleti jelleggel összeállított programban, a Manuel Valls francia belügyminiszter, Bernard Cazeneuve, a francia kormány európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztere, Mircea Dusa román belügyminiszter és Mariana Campeanu munkaügyi miniszter kézjegyével ellátott visszatelepítési tervben első körben 80 család vehet részt, akiknek a francia fél az utaztatási költségeit, Bukarest pedig a megélhetési, oktatási és a szociális feltételeket biztosítja majd. A keretmegállapodás két évre szól.

Noha nem kevés pénzükbe kerül, a franciák sikerként könyvelhetik el a bukaresti találkozót, a román kormány a dokumentum aláírásával ugyanis most először ismerte el felelősségét a kérdésben.

Párizs évek óta egyik legégetőbb gondja az a legoptimistább becslések szerint is legkevesebb 15 ezer Közép- és Kelet-Európából, túlnyomó többségben Romániából kivándorolt roma, akik engedély nélkül telepedtek le a francia nagyvárosok peremkerületeiben. A többgyermekes családok hulladékokból összetákolt barakktáborokban laknak, többnyire koldulásból élnek, de kisebb bűncselekményektől sem riadnak vissza.

Kérdés azonban, hogy ez alkalommal hány roma családot sikerül majd rávenni a hazaköltözésre, illetve hosszú távon tényleg sikerül-e otthon tartani és a társadalomba beilleszteni e kisebbséget.

Nicolas Sarkozy korábbi elnök 2010-ben valóságos hadjáratot indított a külföldi romák ellen, a több mint 700 nyilvántartott roma tábor 70 százalékát 2011 közepére ledózerolták és több ezer, a hivatalos jelentések szerint a hazatérést önkéntesen vállaló családot ültettek repülőre és küldtek vissza hazájukba, néha még pár száz eurót is a zsebeikbe dugva. A lépés azonban heves nemzetközi bírálatot váltott ki, a sajtó nemegyszer egyenesen a nácik által elkövetett deportálásokhoz hasonlította a francia módszert. A francia lépés emellett a diplomáciai kapcsolatok elhidegüléséhez vezetett Bukarest és Párizs között, sokan úgy vélik, hogy Románia schengeni csatlakozása is emiatt bukott el. A hazaküldött romák azonban lassan ismét visszaszivárogtak és érkeztek még mások is: kisebb táborokban ugyan, de hasonló körülmények között gyakorlatilag ma is ugyanannyian élnek Franciaországban. A lépéskényszerbe került Francois Hollande tehát Bukarestbe küldte két megbízottját, hogy − mint fogalmazott − a probléma gyökerénél próbáljanak megoldást találni a roma bevándorlók helyzetére. Franciaország nem tudja befogadni a világ és Európa minden nyomorát − jelentette ki utazása előtt Valls, aki szerint szeptember végéig hétezer romániai és bulgáriai romát küldenek haza. Jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a franciák módszere nem jelent végleges megoldást az ügyben, a romák ugyanis ismét visszatérnek majd az országba, hiszen uniós állampolgárként ebben senki sem akadályozhatja meg őket. A romák mindenhol otthon vannak Európában, az önkéntességen alapuló kitoloncolásnak hosszú távon semmilyen érdemi hatása nem lesz − jelentette ki Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi és alapjogi biztosa. Brüsszel ez alkalommal is megfigyelés alá helyezte Franciaországot, szankcióktól azonban Párizsnak minden bizonnyal most sem kell tartania.

A romániai romáktól azonban annál inkább: a legutóbbi népszámláláson Romániában 620 ezer ember vallotta magát romának, számukat azonban a hatóságok több mint kétmillióra becsülik.