Kevesebb európai mandátumhoz juthat Magyarország

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A változtatások kivitelezése még nem világos, de tény, hogy az európai parlamenti képviselők összlétszáma 2014-től a lisszaboni szerződés értelmében a mostani 754-ről 751-re csökken. Ez viszont eggyel több állam között fog megoszlani, miután Horvátország 2013. július 1-jétől szintén taggá válik. Egy az EurActive birtokába jutott javaslat − amelyet az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságának brit liberális tagja, Andrew Duff készített − a lisszaboni szerződésre és a demográfiai folyamatokra alapozva azt prognosztizálja, hogy több ország esetében csökkenne a delegálható EP-képviselők száma; közéjük tartozik Magyarország is, Csehország, Litvánia és Bulgária mellett.

A képviselői helyeket a tagállamok népessége alapján határozzák meg; a Duff-javaslat az EU 27 tagállamának 2011-es népszámlálási adatai alapján a 2014-es, 2019-es és 2024-es választási időszakra várható EP-képviselői mandátumszámokra terjed ki. Eszerint a legtöbbet Magyarország veszítené, de jelentősen csökkenne a bolgár, a cseh és a portugál  képviselők száma is a 2019-től kezdődő ciklustól. A most 22 fős magyar keret 2014-től még csak kettővel csökkenne, ám 2019-től már néggyel, 2024-től pedig öttel kevesebb mandátumot kapnánk. Ezzel szemben az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Spanyolország több képviselőt küldhetne az EP-be, hosszabb távon a franciák és a spanyolok száma ugrana meg leginkább. Németország helyzete viszont fordított: jelenleg 99 EP-képviselőt delegálhat, 2014-től azonban csak 96-ot (a lisszaboni szerződés értelmében egy ország maximum ennyi  képviselőt küldhet az EP-be).

A mandátumok száma nem olyan kardinális kérdés, miután nem azon múlik egy ország érdekérvényesítésének hatékonysága, sokkal inkább a képviselők felkészültségén, aktivitásán, valamint azon, hogy az őket delegáló pártok milyen szerepet szánnak nekik − mondta kérdésünkre Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem tanára. A volt külügyminiszter szerint az EP jelenleg valóban túl nagy, kisebb létszámmal jobban betölthetné a szerepét. Jóval érzékenyebb kérdés lehet majd viszont az uniós biztosok számának csökkenése − jegyezte meg Balázs Péter. A lisszabonit megelőző nizzai szerződés ugyanis az \"egy ország − egy biztos\" elv alapján minden országnak egy helyet juttat az Európai Bizottságban (EB), de azt is kimondta, hogy a testület létszáma nem emelkedhet 27 fölé − ezt már most elérte. A lisszaboni szerződés szerint 2014-től az EB létszáma a tagállamok számának kétharmadára csökken − hacsak az Európai Tanács egyhangúlag nem dönt másként −, vagyis egy-egy ciklusban a tagállamok egyharmada nem delegálhat biztost. Az még nincs kitalálva, hogy ez pontosan miként dőlne el − mondta a volt külügyminiszter. Erről az Európai Tanácsnak kellene döntenie − tette hozzá −, ám a javaslatok még csak az ötletelés szintjén léteznek.