Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elmaradt az újabb \"nein\" Németországból, ám a Karlsruhéban székelő szövetségi alkotmánybíróság, a Bundesverfassungsgericht azért nem adta hozzájárulását olyan könnyen: új feltételeket szabott az európai mentőalap (ESM) életbe léptetéséhez. A bíróság elutasította az ESM-mel és a tavaly év végén elfogadott költségvetési alapszabállyal szemben beadott alkotmányjogi panaszokat − az ideológiailag egymástól egészen távol lévő pártok panaszain kívül olyan beadvány is volt ezek között, amelyet csaknem negyvenezren írtak alá. Az ellenzők érvelése szerint a mintegy kétszázmilliárd eurós kötelezettségvállalás mérete önmagában korlátozza a német parlament szabadságát a költségvetésben, akárcsak az egészen szigorú fiskális politikát előíró, az attól való eltérést súlyosan szankcionáló költségvetési alapszabály. Peter Gauweiler, a bajor kereszténydemokrata CSU politikusa azért fúrta volna meg az ESM-et, mert szerinte az az újonnan bejelentett ECB-kötvényvásárlásokkal együtt már korlátlan veszteségeket okozhatna a német adófizetőknek. A testület tegnapi döntése ugyan csak \"ideiglenes\" volt, ám a nagy kérdéseket most döntötték el a panaszok visszautasításával: ezek szerint az új uniós vívmányok alapvetően összeférnek a német jogrendszerrel. A főtárgyaláson az apróbb részszabályokról döntenek majd, valamint egy fontos kérdésről: az ECB kötvényvásárlásairól.
A testület több új korlátozást is szabott a mentőalapokban való német részvétellel szemben. Ezek között a legfontosabb, hogy a jelenlegi, 190 milliárd eurós német részvételt − ami az 500 milliárd eurós ESM közel felét jelenti − csak a szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag beleegyezésével növelhetik tovább. Korlátozza a német kormányt az alkotmánybíróság, mivel az összes, az ESM megváltoztatásával kapcsolatos döntését meg kell szavaznia a parlament mindkét házának. Az ESM ráadásul nem használhatná fel a másodpiacon felvásárolt kötvényeit arra, hogy az ECB-nél hitelt vehessen fel és így megsokszorozza pénzügyi tűzerejét − tehát nem alakulhatna bankká (ezt ugyan az európai politikusok eddig a németek ellenkezése miatt tabuként kezelték, ám számos közgazdász szerint egyedül ez nyugtatná le a piaci kedélyeket).
Emellett újabb kockázat állt elő, hiszen a szigorú német alkotmánybírák szerint az ECB legújabb kezdeményezése, a nyílt monetáris tranzakciók (OMT) törvényessége is kétséges lehet, mivel ellenkezhet az ESM indulásakor aláírt szerződéssel. Ez utóbbi − akárcsak az ECB statútuma − egyértelműen tiltja az eurózónatagok monetáris finanszírozását; más kérdés, hogy az ECB csak a másodpiacon venne kötvényeket, azt pedig nehéz lenne közvetlen finanszírozásnak nevezni. Mindenesetre a karlsruhei testület decemberig latolgatja a kérdést.
