Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Halvány életjelet mutatott júliusban az eurózóna ipara: az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint a termelés szezonálisan kiigazítva 0,6 százalékkal bővült júniushoz képest (akkor ugyanekkora mínuszt jeleztek). Ez jobb a Reuters stagnálást jelző elemzői konszenzusánál, de az év/éves adat így is kiábrándító: a 17 tagú valutaunióban 2,3 százalékkal csökkent az ipar kibocsátása. Az éves visszaesés mögött főleg a fogyasztási javak keresletének zsugorodása áll: a háztartások spórolását mutatja, hogy a tartós fogyasztási javak − köztük a háztartási gépek és a személygépkocsik − termelése csaknem 10 százalékkal zuhant. Több mint 2 százalékkal csökkent az egyéb fogyasztási javak termelése is, beleértve az élelmiszert. A legnagyobb, egyaránt 7,3 százalékos éves visszaesést Észtország és Olaszország ipara mutatta − utóbbi az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága. Az olasz ipar éves összevetésben minden ágazatban hanyatlást mutatott − nem sok jót ígér a fellendülésre nézve, hogy a beruházási javak termelése 9,7 százalékkal zsugorodott −, egyedül az energiaipar ért el 2,4 százalékos növekedést.
Az ipari termelés adata nagyon volatilis, így nem feltétlenül ad egyértelmű képet a gazdaság állapotáról, de a rendelésállományi mutatók, illetve az üzleti felmérések azt tükrözik, hogy az eurózóna feldolgozóipara a vártnál gyorsabban zsugorodik. A Markit végleges augusztusi feldolgozóipari PMI-je például 45,1 pont lett (az előzetes 45,3 volt), s ezzel az index már a 13. hónapja van a fellendülés és a visszaesés határát jelentő 50 pont alatt.
