Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindössze 0,3 százalékkal nőtt a japán GDP a második negyedévben az első három hónaphoz képest, ami lényegesen gyengébb mind a várt, mind az első negyedéves növekedésnél. Az annualizáltan 1,4 százalékos bővülés helyett az elemzők 2,3 százalékot vártak az első negyed 5,5 százalékos GDP-emelkedése után. Az adatot kommentáló elemzők szerint különösen a bérnövekedés − pontosabban annak stagnálása −, a belső fogyasztás és az exportteljesítmény okozott csalódást, és ezek hatását az egy éve szökőár és atombaleset sújtotta Tohoku régióban felpörgetett állami infrastrukturális beruházások sem tudták érdemben ellensúlyozni. A bérek reálértéken stagnáltak, nominálisan pedig fél százalékot estek az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztás emiatt is a várt 0,3 százalék helyett csupán 0,1 százalékkal emelkedett, pedig az első félévben még 1,2 százalék volt a növekedés üteme; utóbbit főként az autóvásárlás augusztusban lejáró kormányzati támogatása dobta meg. A Fukushima környéki régiókban a romok eltakarításával, az infrastruktúra helyreállításával összefüggő projektek azonban 1,7 százalékkal javították a növekedést.
A korábban főként exportgépezetére alapozó Japánban az utóbbi hónapokban nem volt gyakori a külkereskedelmi hiány, ezért nem meglepő, hogy a külkermérleg 0,3 százalékponttal rontotta a GDP-növekedést. Ez az euróválság kettős hatásának begyűrűzésével indokolható: a devizapiaci menedékként funkcionáló jen erősödése rontja a japán vállalatok versenyképességét, amelyeket az európai kereslet gyengesége közvetlenül is érint. Mivel a legtöbb elemző nem számít az európai konjunktúra fellendülésére rövid távon − sőt inkább a reálgazdasági válság ázsiai hullámaitól tartanak −, és az eladósodott japán állam eddig is erején felül próbálkozott fiskális élénkítéssel, ezért a szigetország makropályája aligha fordul jóra a közeli jövőben.
