Annak ellenére maradt el a várakozásoktól a júliusi német infláció, hogy a nyári szezon miatt a turizmussal kapcsolatos termékek árai brutálisan emelkedtek − derült ki a német statisztikai hivatal második olvasatából. A német éves fogyasztói árindex 1,7 százalék volt júliusban, az európai módszertan szerint számolt inflációt (HCIP) pedig az első becslés 2 százaléka után 1,9 százalékra módosították − mindkét adat 2010 júliusa óta a legalacsonyabb. Az élelmiszer- és energiaárak megtisztításával kapott maginfláció 1,4 százalék volt éves alapon, havi összevetésben pedig mindhárom, tehát a német statisztika szerinti, az európai és a maginflációs mutató szerint is 0,4 százalékkal emelkedtek az árak. A nyári szabadságolási szezon erőteljesen rányomta bélyegét a havi adatra, ugyanis mind az üzemanyagárak, mind a turizmussal kapcsolatos termékek emiatt drágultak jelentősen. A csomagban árult turistautak havi alapon 14,9, éves összevetésben pedig 5,8 százalékkal emelkedtek, és a benzinárak 2,9 százalékos éves növekedését sem indokolja a kőolaj nyersanyagpiaci drágulása.
Az eurózóna-szerte tapasztalható hosszú recesszió, illetve a globális növekedés lassúsága miatt azonban egyre többen aggódnak Németországban a potenciális deflációs hatások miatt. Az euróválság egy éve még egyértelműen élénkítette a német exportszektort − a devizahatáson keresztül −, hiszen a német gyári berendezések és autók árai versenyképesebbek lettek a feltörekvő piacokon. Az utóbbi hónapokban azonban a német konjunktúraadatokból egyre élesebb visszaesés olvasható ki, a globális kereslet szűkülése miatt kevesebb a megrendelés, amit a belső kereslet sem tud pótolni; az így szabadon maradó német kapacitások a deflációs hatást erősítik. Egyes elemzők úgy vélik, ez lehet az, ami néhány hónapon belül meglágyíthatja az eddig az eurózónában szigorúan lazításellenes politikát szorgalmazó Bundesbank vezetőinek szívét.
