Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kicsit higgadjon le mindenki − üzente Guido Westerwelle német külügyminiszter tegnapi közleményében azt követően, hogy politikustársai felháborodottan reagáltak Mario Monti (képünkön) hétvégi kijelentéseire, amelyekkel lényegében a politikai bénázást tette felelőssé azért, hogy patthelyzetbe jutott a válságkezelés. A szakértői olasz kormány feje a Der Spiegelnek arról beszélt, hogy a kormányoknak nagyobb önállóságot kell kapniuk a válságkezelésben a nemzeti parlamentekkel szemben, hozzátéve: ha csak a parlamenteket követnék, akkor nagyobb lenne a valószínűsége Európa szétesésének, mint az integrációjának. Márpedig az eurózóna felbomlása miatti aggályok nyomják fel az olasz kötvényhozamokat, illetve lefelé a németeket − hangsúlyozta Monti −, enélkül a német adósság finanszírozása is többe kerülne.
A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy Németország a fő haszonélvezője az eurózóna létének − mindez bőven elég volt ahhoz, hogy nekimenjenek a jövő évi választásra készülő német politikusok. A kormánypárti CSU főtitkára, Alexander Dobrindt \"a demokrácia elleni támadásnak\" minősítette Monti szavait, hozzátéve, nem fogják felszámolni a német demokráciát azért, hogy finanszírozni lehessen az olasz adósságokat. Az ellenzéki szociáldemokrata Joachim Poss azt emelte ki, hogy az euró elfogadását, illetve megmentését a nemzeti parlamentek nem gyengítik, hanem erősítik. Először Westerwelle is csak úgy reagált, hogy nem lehet vita tárgya az európai politika parlamenti kontrollja, később azonban közleményben intett mindenkit: a vita hangneme rendkívül veszélyes, \"ügyelnünk kell arra, hogy szavainkkal ne sodorjuk végveszélybe Európát\".
Az ominózus interjúban Monti is arra figyelmeztetett, hogy az eurózónán belüli feszültségek már Európa pszichológiai felbomlására utalnak. A mostani válságot nem szabad Észak−Dél ellentétként értelmezni − tette hozzá −, de az elmúlt hónapokban egyre jobban erősödnek az olasz parlamentben az euró-, illetve németellenes hangok. Másik oldalról viszont az a benyomása, hogy a németek többsége azt hiszi, az olaszok már pénzügyi segítséget kaptak, holott erről szó sincs. Olaszország eddig csak segítséget nyújtott az uniónak: az adósság/GDP-arány idén a mentőakciókban való részvétel miatt éri el a 123,4 százalékot − közölte Monti −, anélkül csak 120,3 százalék volna.
A segítségkérés mindenesetre most az eurózóna legforróbb témája azt követően, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a múlt héten közölte: az ECB akkor kezdi újra a spanyol vagy az olasz kötvények vásárlását, ha az érintett országok előbb segítséget kérnek az európai mentőalapoktól és teljesítik annak feltételeit. Monti − Mariano Rajoy spanyol kormányfővel együtt − erre úgy reagált, hogy nem kérnek semmit, amíg nem ismerik az ECB terveinek további részleteit. A francia államfő, Francois Hollande eközben nyomást gyakorol Rajoyra és Montira, hogy forduljanak az európai alapokhoz, ezzel enyhítve a piaci feszültséget, egyszersmind megvédve Franciaországot attól, hogy rá is kiterjedjenek a spekulációk − írta tegnap a La Repubblica. Az olasz napilap azt is tudni vélte, hogy Monti találkozni készül Draghival − olasz kormányzati illetékesek később mind a találkozó hírét, mind az Hollande-tól érkező nyomást cáfolták.
Napi grafikonok
