Átfogó támadásra készül az EU az adócsalás ellen

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy sor olyan javaslatot készül tenni az Európai Bizottság (EB) a következő hetekben-hónapokban, amelyek elfogadásától azt várják, hogy segítsenek kivédeni az adócsalásokat.  A sorozat első lépéseként jelentette be az adóügyekben illetékes biztos, Algirdas Semeta július végén, hogy a bizottság elfogadta a javaslatot egy olyan mechanizmusra, amelynek révén a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban léphetnek majd fel az áfacsalók ellen.

A bevezetni tervezett gyors reagálási mechanizmus (QRM) segítségével egy hirtelen, nagyméretű áfacsalással szembekerülő ország sürgősségi intézkedéseket vezethet be, amire a jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget. Az érintettek például gyorsan bevezethetik a fordított áfafizetést, amikor a termék, illetve a szolgáltatás vevőjét terheli a kötelezettség és nem az eladót. Ez jelentősen javíthatja a tagállamok esélyeit a bonyolult áfacsalási rendszerek, mint például a \"körhintacsalás\" elleni harcban, és csökkentheti az egyébként helyrehozhatatlan pénzügyi veszteségeket − reméli a bizottság.

Az áfacsalás minden évben eurómilliárdokba kerül az EU-nak és a nemzeti költségvetéseknek − emlékeztetett a közlemény. Egyes súlyos esetekben nagyon rövid idő alatt vesznek el komoly összegek, mivel a csalási szisztémák manapság rövid idő alatt felállnak. Jelenleg ha egy tagország az érvényes előírásokban nem szereplő módon akar fellépni a csalás ellen, akkor formálisan derogációt kell kérnie. A bizottság ezt követően javaslatot tesz a tanácsnak, amelynek egyhangúan el kell fogadnia azt, mielőtt az intézkedés életbe lépne − a lassú és vontatott folyamat miatt késlekednek a szükséges lépések a csalás megállítására. A QRM-n belül a tagállamoknak nem kell megvárniuk a hivatalos eljárás végét, hogy meghozzák specifikus intézkedéseiket, hanem egy hónap alatt átmeneti felmentést kaphatnak a szabályok alól, legfeljebb egy évre.

Az adóelkerülés, illetve -csalás természetéből fakadóan nehéz megbecsülni az okozott veszteséget − tette hozzá az EurActiv −, de becslések szerint az árnyékgazdaság átlag az EU-országok együttvéve 12 ezer milliárd eurós GDP-jének ötödét közelíti meg. Egyes tanulmányok ezermilliárd euróra teszik az adóelkerülésben, illetve -csalásban érintett summát, túl azon, hogy euró-tízmilliárdok lehetnek offshore-paradicsomokban bejelentetlenül és adózatlanul. Ez utóbbiakat ugyancsak reflektorfénybe vonnák az új bizottsági javaslatok, a határokon átnyúló csalások leleplezését pedig egy uniós auditorcsapat felállítása szolgálná. Az EB még ez év végéig ismertetni kívánja stratégiáját az \"adótervezés\" elleni küzdelemre, ezen belül azt is megvizsgálnák, miként lehetne információkhoz jutni az offshore-bankszámlákat érintő pénzmozgásokról.