Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Készen áll az ECB olyan nyíltpiaci akciókhoz folyamodni, amelyek mérete elég nagy ahhoz, hogy az eurót fenyegető feszültségeket enyhítse − jelentette ki Mario Draghi, az ECB elnöke a kamatdöntést követően, ám hozzátette, egyelőre konkrét vásárlásokról nincs szó. Sőt, még ezek jellegzetességeiről sem döntöttek: az intézkedések megvalósításának tervezését a következő hetekben fogják megkezdeni. A \"döntés\" támogatása egyöntetű volt a 23 tagú kormányzótanácsban − mondta Draghi −, ám egy ország tartózkodott. Ez az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján egyértelműen a német Bundesbank vezetője, Jens Weidmann lehetett. A kilátásba helyezett intézkedésekre a jogalapot az eurózóna túlélésével kapcsolatos félelmek, valamint a kötvénypiacok nem rendeltetésszerű működése teremti meg, Draghi azonban többször is hangsúlyozta, hogy az ECB nem lép túl mandátumán. Új elem az ECB politikájában, hogy immár akár \"korlátlan\" nyíltpiaci beavatkozásokat is elképzelhetőnek tart az európai jegybank, viszont csak abban az esetben valósít meg ilyet, ha az európai mentőalapokon keresztül költségvetési támogatást is kap.
Napi grafikonok
A testület Draghi szerint megvitatta az irányadó kamatráta csökkentését is, ám úgy döntött, ennek még nem jött el az ideje, a negatív betéti kamatokat firtató kérdésre pedig annyit mondott a jegybankár: itt álljunk meg, ez teljesen ismeretlen terület. Az európai jegybank irányadó kamatrátája így maradt történelmi rekordmélységben, 0,75 százalékon, és a negatív betéti kamatokkal sem fogják hitelezésre kényszeríteni a bankokat.
A jegybankelnök alapvetően az eurózóna tagállamainak kormányaira mutogatott, közölte például, hogy az EFSF és az ESM kötvényvásárlásainak megkezdése nélkül nem lehet hatékonyan csökkenteni a kötvénypiaci feszültséget; ez szükséges feltétele lenne annak, hogy az ECB megindítsa a nyíltpiaci beavatkozásaikat. Csak a mentőalapok igénybevételével járó szigorú feltételek esetén hajlandó segíteni az európai jegybank a megszorult országok kötvénypiacain. Draghi a sajtótájékoztatón újra elmondta, hogy az ESM-et az európai jegybank önmagában nem is lenne képes bankká alakítani − hiába várták ezt egyes piaci elemzők −, hiszen ez a kormányok feladata lenne. Mivel a mentőalap jelenlegi felépítése alapján nem is lehetne bank, ezért akkor sem adhatnának neki banki engedélyt, ha az ESM ezt kérné. A piacokon komoly optimizmust okozó múlt pénteki londoni beszédéről annyit mondott a jegybankár, nem szabhatja meg, hogy a sajtó és a piaci elemzők hogyan értékeljék a beszédet − annak tartalma mellett ugyanakkor továbbra is kitart.
Az ECB kormányzói Draghi elmondása szerint az európai pénzügyi rendszer szétesését tartják a legnagyobb problémának: egyre inkább visszaesik a határokon átnyúló hitelezés, a bankok egyre inkább belföldi fedezetet gyűjtenek be, a pénzpiaci alapok is egyre inkább a tagországok szintjére húzódnak vissza, és egyre több európai pénzintézet van az ECB hiteleire utalva. Ez az egyes szakértők által balkanizálódásnak nevezett folyamat Draghi szerint a közös európai pénzügyi rendszert létében veszélyezteti, ám olyan politikákról nem beszélt − a bizalom helyreállításának szükségességén túl −, ami ezen változtatni tudna.
