Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Másfél százalékra lassult az Egyesült Államok GDP-növekedésének annualizált üteme az idei második negyedévben − tette közzé az amerikai kereskedelmi minisztérium. Ez az adat az elemzők által várt 1,3 százaléknál jobb, ám az előző negyed 1,9 százalékánál gyengébb (utóbbit ráadásul most egytized százalékkal felfelé módosították). A világ legnagyobb gazdaságának növekedése tehát − ahogyan azt jó pár konjunktúramutató előre jelezte − erősen lefékeződött, elsősorban azért, mert nem maradt olyan hajtóerő, ami lökést tudott volna adni neki: a fogyasztók a hiteleik visszafizetésével vannak elfoglalva, a külkereskedelem tartósan deficites, és a kormány is egyre kevesebbet költ. Ahhoz, hogy az USA-ban rendkívül magasnak számító, 8,2 százalékos szinten beragadt munkanélküliség érdemben mérséklődhessen, közgazdászok szerint legalább 2-2,5 százalékos GDP-bővülésre van szükség − persze sok múlik a növekedés szerkezetén is.
Napi grafikonok
A gazdaság kétharmadát kitevő belső fogyasztás csupán másfél százalékkal emelkedett a második negyedben, ami jelentős visszaesés az előző három hónap 2,4 százalékához képest. A magas hitelállomány, illetve a munkanélküliség mellett több egyéb tényező, például a stagnáló bérek, az Európából érkező rossz hírek és a jövő évi adózással kapcsolatos bizonytalanságok miatt aggódó amerikaiak elsősorban tartós fogyasztási cikkekből, főleg autókból vásároltak kevesebbet, a szolgáltatásokra fordított kiadások növekedése viszont 1,3 százalékról 1,9 százalékra gyorsult. Eközben az állami költekezés ismét visszaesett, ezúttal 1,4 százalékkal; az önkormányzati, állami és szövetségi költségvetésekre nehezedő megszorítások mellett ebben az iraki és az afganisztáni háború lecsengése is szerepet játszott, az állami hadiipari megrendelések ugyanis három negyedév óta folyamatosan csökkennek.
Még jobban beárnyékolja a GDP-adatot, hogy a készletek 0,3 százalékpontot adtak hozzá a bővüléshez, ami a következő időszak teljesítményét rontja majd − az eladatlan készletek hatása nélkül tehát 1,2 százalék lett volna az évesített növekedés, éppen a fele az első negyed 2,4 százalékának. Az export 5,3 százalékos bővülése önmagában pozitív adat lenne, ha az import nem gyarapodott volna 6 százalékkal az előző negyedhez képest. Visszaesett az üzleti beruházások növekedése is, 7,5 százalékról 5,3 százalékra, akárcsak a jelentés legpozitívabb része, az ingatlanberuházások üteme − utóbbiak 9,7 százalékos bővülése azonban az alacsony bázis ellenére pozitív jelként is felfogható.
