Az euró fennállása óta nem volt még ilyen alacsony a kamatszint a valutablokkban, mint az ECB tegnapi lépése után. A jegybank kormányzótanácsa 0,75 százalékra vágta az irányadó kamatrátát és nullára szállította le a jegybanki betéti rátát is, vagyis a 75 bázispont széles kamatfolyosó nem változott. A döntés egyöntetű volt − árulta el Mario Draghi ECB-elnök a bejelentést követő sajtótájékoztatón, ahol az is kiderült, hogy most egyéb intézkedésekről, például a bankok számára nyújtott újabb kedvezményes hitelprogramról (LTRO) nem tanácskoztak a delegáltak. Bár a piacon számítottak a lépésre, a bejelentést követően mégis meredek zuhanásba kezdett az euró, ami valószínűleg annak szólt, hogy egyesek akár már 50 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak, amivel vagy negatív tartományba került volna a nominális betéti ráta vagy a kamatfolyosó szűkült volna.
A döntést követő sajtótájékoztatón az újságírói kérdések zöme a negatív betéti rátára irányult, amelynek kapcsán Draghi elmondta, hogy az ECB egyelőre ilyen intézkedésen nem gondolkodik, főleg mivel nagyon stabilak az inflációs várakozások, vagyis a nulla nominális rátával is már negatív a reálkamatláb. Utóbbi a jelenlegi alacsony hitelkeresleti környezetben nem vezet pénzügyi buborékokhoz, ahogy a lanyha hitelkereslet sem jelent még likviditási csapdát − hűtötte le az újságírói kedélyeket a jegybankelnök. Magát a kamatvágást azzal indokolta az ECB, hogy az előző üléshez képest romlottak a gazdasági kilátások, azaz \"lefelé ható negatív kockázatok érvényesülnek\", miközben változatlanul stabil az árrendszer, sőt elképzelhető, hogy hamarabb, akár már az év végén a jegybank 2 százalékos célja alá süllyedhet a fogyasztói árindex.
A kamatvágás közvetett hatását nehéz megbecsülni, mert a bankok forrásoldali és hiteloldali marzsai is csökkentek, vagyis nem egyértelmű, hogy milyen hosszan fogják az egynapos jegybanki betéteikben parkoltatni a jelenleg 800 milliárd eurós állományukat, ami után már nem kapnak kamatot. Ugyanakkor az LTRO-ból eddig lehívott 1000 milliárd eurónyi forrás után fizetett kamatok a 25 bázispontos vágásnak köszönhetően közvetlenül 2,5 milliárd euróval mérséklődnek. Újságírói kérdésre reagálva Draghi elmondta, hogy üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a bankunióról, ám a közös bankfelügyelet bevezetéséről és azon belül az ECB szerepéről nem tudott konkrétumokat mondani, csak azt, hogy a jegybank készen áll arra, hogy operatív feladatot lásson el az ESM/EFSF hitelezésében.
Arra a konkrét kérdésre sem válaszolt az ECB elnöke, hogy a felügyeleti szerv a bankrendszer milyen széles körét fogja vizsgálni: mind a 8000 európai bankot, vagy csak a határokon átnyúló nagybankokat. Erről is a bizottsági javaslatot várja az ECB, de a pontos paraméterek kialakításában közreműködik a jegybanki stáb − tette hozzá Draghi.
