Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A kormánynak egyre nagyobb gondot okoz a megroggyant pénzügyi rendszer egyben tartása, ezért már a görög forgatókönyv megismétlődése fenyeget − mondta a múlt héten Brüsszelben vitatható bölcsességgel a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa. A szlovén bankrendszer hosszú ideje az Európai Központi Banktól (ECB) kapott likviditásra támaszkodik, miközben a bankoknak sürgős szüksége van a feltőkésítésre, hogy megfeleljenek a szigorodó követelményeknek. Az ország legnagyobb bankja, a Nova Ljubljanska Banka feltőkésítésében nem volt hajlandó részt venni a pénzintézet második legnagyobb tulajdonosa, a belga KBC, így a hiányzó 500 millió eurót teljes egészében a fő tulajdonos államnak kellene állnia. A szlovén pénzügyminiszter szerint ráadásul ez csak a túléléshez kell: ahhoz, hogy az ECB-nek 1,2 milliárd euróval tartozó legnagyobb szlovén bank újra hitelezni is tudjon, lényegesen nagyobb tőkeinjekcióra lenne szükség.
Erre azonban külső támogatás nélkül aligha lesz lehetőség. A szlovén tízéves államkötvények hozama 6,1 százalékra ugrott a másodpiacon, miután egy hónapon keresztül folyamatosan meredeken emelkedett; ezzel már nincs távol attól a szinttől, ahol a korábban mentő csomagot kérő országok feladták a küzdelmet. A pénzügyi rendszer mellett a reálgazdasági konjunktúra is óvatosságra intheti a befektetőket, az OECD prognózisa szerint például 2 százalékkal zsugorodik idén a szlovén gazdaság. Szlovénia az egyetlen keleti EU-tag, amely a legtöbb mutató szerint leszakadóban van a nyugati országoktól. A tavaly a GDP 6,4 százalékára rúgó költségvetési hiány mérséklése érdekében a kormány 800 millió euróval csökkenti kiadásait, ami a kontinens más részeihez hasonlóan visszafogja a fogyasztást és rontja az üzleti bizalmat is. A GDP-arányos államadósság az eurózónába való belépés 47 százalékához képest idén várhatóan 55 százalékra ugrik.
