Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év egyik legfontosabb kamatdöntő ülése elé néz az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa, amely csütörtökön határoz az eurózónában jelenleg 1 százalékon álló irányadó kamatlábról. Elemzők szerint valami készül Frankfurtban, bár arról eltérnek a vélemények, hogy várható-e bejelentés, és ha igen, miről. A bizonytalanság oka, hogy a legtöbb szakember még a hét végi uniós csúcstalálkozó előtt fogalmazta meg várakozását, amelynek alakulását nagyban befolyásolja a bejelentett lépések piaci fogadtatása.
Kevés támpontot adott a csúcs
A találgatások között akadt olyan, amely szerint ha sikerül megállapodnia az Európai Unió, de elsősorban az eurózóna vezetőinek a további integrációról, akkor az tágíthatja az ECB mozgásterét. Mások szerint viszont a mostani készülődés hátterében éppen az állhat, hogy ha a piac rosszul fogadná a bejelentéseket, akkor az ECB-nek kellene elejét vennie egy pániknak. Az uniós csúcstalálkozó ebből a szempontból végül nem adott túl sok támpontot, hiszen bár alapvetően sikerült tető alá hozni a megállapodást − amit valószínűleg kedvezően fogad majd a piac −, több fontos részletkérdésben, például a közös törlesztési alapról, illetve az ennek forrását biztosító eurókötvényekről, nem hoztak döntést (pedig ezt Mario Draghi, az ECB elnöke is szorgalmazta, így várhatóan számon is kérik rajta).
Mindenesetre a döntést követő sajtótájékoztatón valószínűleg záporozni fognak a kérdések − egyfelől az uniós csúcs jegybanki értékelésére irányulhatnak, másfelől az ECB bővülő hatáskörének tükrében arra, hogy mit lép a jegybank, ha eszkalálódna a válság. A fokozott várakozásokat tükrözi, hogy a még az uniós csúcs előtt készített Reuters-körkérdésben a megkérdezett 71 elemzőből 48 nyilatkozta, hogy szerintük az ECB már most csütörtökön 25 bázispontot vág az irányadó kamatlábból. Erre most van mozgástér − szól az indoklás −, mivel az inflációs nyomás erőteljesen tompul (a legnagyobb és az árváltozásokra talán legérzékenyebb német gazdaságban 1,7 százalékos árindexet mértek júniusban).
Likviditási program egy évre?
A jegybanki likviditási program (LTRO) várható folytatásáról 43 közgazdász nyilatkozott, közülük 19 vélte úgy, hogy már most felújíthatja a bankoknak nyújtott hitelprogramját az ECB − igaz, a többség nem hároméves futamidejű LTRO-ra számít, hanem egyévesre. A Standard Chartered elemzője, Thomas Costerg úgy vélte, siker esetén hatásosabb lenne egy rövidebb futamidejű program, mivel ez kompromisszumot jelentene a szkeptikus Bundesbank és a dél-európai központi bankok között (az előbbi nem szívesen támogat egy újabb hároméves tendert).
Ami a bankunióval járó kibővített jegybanki szerepkört illeti, a Reutersnek nyilatkozó 15 közgazdász vélte úgy, hogy az ECB a saját likviditásnyújtási tendereinek keretében tovább fogja lazítani az eszközfedezetű értékpapírok fedezetelfogadási szabályait. Egy esetleges későbbi hitelminősítői reform ötlete egyelőre nem került az állam- és kormányfők tárgyalóasztalára − bár az Európai Bizottságot régóta foglalkoztatja a kérdés −, de az mindenképp a szabályozás átalakítása felé mutatna. Több tagállam is támogatja azokat a terveket, hogy a hitelminősítéseket − amelyek a fedezetelfogadási szabály alapjai − ne magáncégek végezzék, hanem közös európai hatóság.
A Reuters szerint a szakemberek körülbelül fele számít arra, hogy az ECB hamarosan − akár már júliusban − felújítja közvetlen állampapír-vásárlásait, hiszen a hét végi döntés értelmében felhatalmazták arra, hogy az EFSF/ESM alapokon keresztül interveniáljon a nyomás alá került államkötvénypiacokon. Ugyanakkor − hívják fel sokan a figyelmet − továbbra sem egyértelmű, hogy a jelenlegi szabályozói környezetben a jegybank milyen mértékben tudja betölteni a végső hitelezői funkcióját, hiszen ezzel az eszközzel korlátlanul nem élhet (az uniós alapszerződés tiltja a közvetlen tagállami deficit- vagy adósságfinanszírozást). Megoldásként az ECB inkább a bankrendszeren keresztül szeret likviditást biztosítani, ami hatásosabb is, mert például az USA-val szemben Európában egyértelműen hitelalapú a pénzügyi rendszer.
Lenullázhatják a betéti rátát
Mindezek fényében egy 25 bázispontos vágásnak érezhető lenne a hatása a bankközi hitelezésben − állítják sokan −, bár a júniusi ülésen a kamatvágásról maga Draghi még úgy nyilatkozott, hogy csak limitált hatást várna tőle. Elemzők szerint nem is csak az irányadó refinanszírozási kamatláb csökkentése nyújtana igazi likviditási támaszt − igaz, az LTRO-ból eddig lehívott 1002 milliárd euró után fizetett kamat 25 bázispontos csökkentése éves szinten 2,5 milliárd euróval könnyíthetné a dél-európai bankok törlesztési terheit −, hanem a jelenleg 0,25 százalékos egynapos betéti ráta nullára vágásával lehetne ösztönözni a hitelintézeteket, hogy ne az ECB-nél parkoltassanak 800 milliárd eurót, hanem vigyék ki a gazdaságba.
