Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A SC Hidroelectrica SA csődvédelmi kérelmének célja nem a felszámolás, hanem a súlyos likviditási gondokkal küzdő vállalat újraszervezése − jelentette ki Remus Vulpescu, az igazgatótanács elnöke, miután a bukaresti bíróság szerdán jóváhagyta a vízi erőműveket üzemeltető cég csődeljárási kérelmét. A vállalat átszervezése várhatóan egy-másfél év alatt lezajlik, eközben az egymilliárd euróra rúgó adósságállományt átütemezik − mondta Remus Bogza, a csődeljárás lebonyolításával megbízott Euro Insol igazgatója.
A múlt hét elején bombaként robbant a hír, miszerint az állami tulajdonban lévő, Románia egyik legjelentősebb, 19 milliárd lej értékűre (1 euró=4,4 lej) becsült vállalata csődvédelmet kért a bukaresti bíróságtól. A villámcsapásként érkező bejelentés Remus Vulpescut is meglepte, aki azt állította, hogy nem tudott a tanács döntéséről, annak ellenére sem, hogy az állami privatizációs hatóság vezetője is. A helyi sajtóban megjelent összeesküvés-elméletek szerint a kormány a csőd ürügyén akarja semmissé nyilváníttatni a korábban kötött előnytelen szerződéseket, de olyan hírek is megjelentek, melyek szerint aprópénzért tervezik kiárusítani a vízi erőműveket üzemeltető vállalatot. Az ország energiaszükségletének negyedét fedező mamutvállalat 2010-ben még minden idők legnagyobb nyereségét, 100 millió eurót meghaladó profitot termelt, egy évvel később azonban csődközeli állapotba került. A 2010-ben elért 292 millió lejes nettó nyereség után a tavalyi eredmény mindössze 6,4 millió lej lett, miközben a cég éves bevétele 3,41 milliárd lejről 3,18 milliárdra csökkent. Ezzel szemben az adósságállománya robbanásszerűen nőtt tavaly, a rövid lejáratú tartozások 900 millió lejjel, 2,6 milliárdra, a hosszú távú adósságok 1,5 milliárd lejre emelkedtek.
A botrány politikai háborúvá fajult, amikor Victor Ponta kormányfő az előző kabinet gazdasági miniszterét azzal vádolta, hogy a 2010-ben meghosszabbított, 2014 és 2018 között lejáró szerződésekben megawattonként 128−180 lejért értékesítette a megtermelt energia mintegy 80 százalékát, amikor a piaci ár 220 lej volt. A vádak miatt perrel fenyegető Adrian Videanu ugyanakkor azt állítja, hogy az előnytelen szerződések még a Nastase-kormány idején születtek, amikor Ponta a kormányzati ellenőrző testület vezetője volt. A gyanús szerződések felülvizsgálatát korábban már a Nemzetközi Valutaalap is követelte Romániától, sürgetve a vállalat mielőbbi tőzsdei listázását. Piaci vélemények szerint a csődeljárás megindítása ebből a szempontból is jól jött Bukarestnek, hiszen jelen gazdasági helyzetben a Hidroelectrica IPO-ja csak jelentős diszkont mellett lehetne sikeres.
A tőkepiaci befektetők attól tartanak, hogy a módszert más vállalatok esetben is alkalmazza majd a kormány, ezért egyre többen szabadulnának a Fondul Proprietatea (kárpótlási alap − FP)-papíroktól, aminek következtében az árfolyam több mint 5 százalékkal zuhant. A Hidroelectrica 20 százalékos részvénycsomagja mellett ugyanis az FP több állami vállalat kisebbségi tulajdonosa, köztük van a jelentős veszteségeket termelő, privatizáció előtt álló vasúttársaság, a posta, a Tarom légitársaság, valamint több energetikai vállalat is. A kormány természetesen tagadja a sajtóban megjelent vádakat, a vállalat közleményében a tavaly év végi aszályos időszakot, valamint a nemzeti valuta értékvesztését okolja a cég veszteségeiért.
