Észak−Dél megosztottság az európai foglalkoztatásban is

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A harmadik egymást követő negyedévben csökkent a foglalkoztatottság az eurózónában az idei első három hónapban: az Eurostat legfrissebb adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal kevesebben dolgoztak a valutaövezet országaiban (szezonálisan kiigazítva). A 27 tagú Európai Unióban (EU) ez idő alatt nem változott a foglalkoztatottak száma, éves összevetésben azonban 0,1 százalékkal itt is csökkent − de jóval kevésbé, mint a 0,5 százalékos év/éves visszaesést produkáló eurózónában. Mindez azt jelenti, hogy az idei első negyedévben 222,9 millió uniós polgárnak volt valamilyen állása, ezen belül 146,1 milliónak az eurózónában. (Az Eurostat június eleji közlése szerint áprilisban 17,4 millió fővel rekordot ért el a munkanélküliek száma az eurózónában.)

Az idei első negyedévben az építőiparban veszett oda a legtöbb munkahely, persze az eurózóna 1,3 százalékos, illetve az EU 0,8 százalékos mínusza mögött az ágazat kifulladása mellett az ilyenkor szokásos szezonális okok is meghúzódnak. A legtöbb új munkahely az információs és kommunikációs szektorban keletkezett (1, illetve 1,3 százalékos többletet eredményezve).

Éves összevetésben Görögországban zsugorodott a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság: az idei első negyedév 8,7 százalékos visszaesést hozott az előző három hónap 8,5 százalékos mínusza után. Utána Portugália következett 4,2 százalékos csökkenéssel, de Spanyolország 3,7 százalékos, sőt még Olaszország 0,8 százalékos mínusza is azt mutatja, hogy az eurózóna déli országai ebből a szempontból is rosszul állnak. A valutaövezeten belüli észak−déli megosztottságot tükrözi az is, hogy Németországban újabb 1,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság, de Ausztria vagy Svédország is jól szerepelt e téren. A legjobban azonban a balti államok és Lengyelország tudták növelni a munkában állók létszámát: Észtország 3,2 százalékos plusszal vezeti az év/éves listát.