Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új görög választás következményei jócskán túlmutatnak az ország határain: a külföld számára a cél az, hogy olyan kormányzó erő kerüljön az élre, amely képes hideget vagy meleget mondani a nemzetközi hitelezőkkel korábban tető alá hozott, évtizedekre szóló államháztartási reformprogramról. Az egyoldalú csőd veszélye még sokáig fennáll, ezért a nemzetközi hitelezők képviseletében eljáró trojka (EU, IMF és ECB) valószínűleg a görög kormányok rendszeres vendége lesz még jó ideig. Ha fel is áll egy kormányképes kabinet, elemzők szerint hetei, legfeljebb hónapjai lesznek a hatalomban, mivel a jelenlegi körülmények lehetetlen vállalásokra kényszerítik majd. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csupán egy évig lesz képes kormányozni Görögországot a választások győztese − véli David Lea, a londoni székhelyű Control-Risk elemzőcsoport szakembere. A Wall Street Journalnek a szakember azt mondta, hogy Görögország gazdaságpolitikai értelemben kormányozhatatlan: az adósság − hiába a könnyítések és a külső segítség − továbbra is nő, a gazdaság szabadesésben van, 2008-óta a GDP csaknem 20 százaléka tűnt el és elemzések szerint még harmadát írhatják le. A korábban vállalt reformprogramok − így a privatizáció, az adórendszer átalakítása, a bankok feltőkésítése − leálltak.
Ha a választás érvényes és eredményes lesz, akkor az új kormány egyik első dolga egy újabb, legalább 11 milliárd eurós kiigazító csomag elfogadása lesz június 30-ig. A Financial Times Deutschland szerint a trojka következő athéni látogatásán könnyen azt állapíthatja meg, hogy a görögök megint nem teljesítették a vállalásaikat, mivel áht-hiányuk 11 milliárd euróra duzzadt, ez pedig még a tavalynál is magasabb.
A görögök sorsa iránti fokozott érdeklődés két dolognak szól: egyfelől Görögország bedőlésének számottevő lehet a pénzügyi és reálgazdasági hatása egész Európára, hiszen a teljes görög adósságállomány (több mint 360 milliárd euró) európai bankokban, az ECB mérlegében, valamint az EFSF által garantált kötvényekben áll, másfelől az eseményeknek precedens jellegűek. Ami Görögországban az elmúlt években történt − a nemzetközi vélekedésekkel szemben − nem kizárólag görög sajátosság volt, hanem európai történet. A görög példa a maastrichti kritériumokhoz fűződő viszony és a gazdasági felzárkózás szélsőséges esete, ám hasonló − különböző formában − csaknem minden európai országban megesett.
A piacok árgus szemekkel figyelik a görög eseményeket, mert tudják, hogy Görögország Európa kísérleti laboratóriuma. Ezt tudhatja Jean-Claude Juncker, a trojka vezetője is, legalábbis a Financial Timesnak adott egyik minapi interjúja szerint bárki is kerüljön hatalomra Athénban, a hármak készek bizonyos engedményeket tenni a reformprogram újratárgyalásánál. Az EU rugalmasságának oka, hogy − egyelőre − bent akarja tartani a görögöket az eurózónában. A grexit reálgazdasági költségei magasak, ráadásul megoldás nélkül bárhol bármikor hasonló, még költségesebb probléma ütheti fel a fejét, az euró végét jelentve.
A jelenlegi intézményi keretek között nem látszik, hogy Brüsszel miben engedhet. Alapesetben a görög költségvetési kiigazítás nyújtható el. Ráadásul az IMF-nél a szigorúan szabályozott hiteltörlesztési menetrend miatt technikai akadályai is lehetnek a program átszabásának. Hosszú távú megoldást pedig az hozhat, ha megszületik a közös garanciavállalás az adósságra, jön a közös fiskális felügyeleti szerv, végső soron a közös fiskális unió. Ha sikerül újraindítani az integrációt, akkor a befektetők új \"szuverén adósság\" fogalmat kell hogy kialakítsanak, ami újraértelmezi majd a kockázatokat, az árakat, valamint új piaci termékeket is létrehoz.
Napi grafikonok
