Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitását célzó javaslatokat tett közzé tegnap az Európai Bizottság (EB), ám a csomagban − a várakozásokkal ellentétben − szó sincs közös bankrendszerről, közös felügyelettel és betétbiztosítással. Az EB csak a nehézségek kivédését szolgáló lépésekre kényszerítené rá a pénzintézeteket, emellett biztosítékokat építenének be a rendszerbe, hogy többé ne az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni a bajba kerülőket.
Az európai országok 2008 októbere és 2011 októbere között összesen 4,5 ezer milliárd eurót költöttek bankmentésekre − emelte ki az EB −, ez az uniós GDP 37 százalékára rúgott. Ezzel ugyan megelőzték a csődhullámot, viszont hozzájárultak az adósságválság kialakulásához és nem oldódott meg a határokon átnyúlóan működő bankok kérdése sem.
Az EB szerint a bankoknak háromlépcsős felkészülési tervet kell készíteniük, az első a megelőzést, a második a korai beavatkozást, a harmadik a szanálást szolgálná. A megelőzésen belül a kilábalási terv tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a bank eszközeinek és forrásainak legkisebb romlása esetén be kell vezetni. A helyreállítási terv a már életképtelen pénzintézet talpra állításához szükséges lépéseket tartalmazná, beleértve az alapvető funkciók ellátásához szükségeseket is.
A tagországok pénzügyi felügyeletei már a tervezés szakaszában beavatkozhatnak, megkövetelhetik például a pénzintézetek jogi működési kereteinek módosítását. A korai beavatkozás szakaszában pedig − ha egy bank nem teljesíti a tőkekövetelményeket vagy közel kerül ehhez − a hatóságok kötelezhetik a pénzintézetet határidőhöz kötött lépéseket tartalmazó akcióprogram készítésére, illetve a döntéshozatalhoz szükséges közgyűlés összehívására. Emellett határozott időre különleges menedzsert nevezhetnek ki a bank élére, válságkezelés megbízatással.
Ha ez kevés, akkor a felügyelet ellenőrzése alá vonhatja és átalakíthatja a pénzintézetet, hogy a megmaradt forrásokból biztosítsa működését, illetve megelőzze az állami segítség igénybevételét. A szanálás során eladhatják a bank egyes üzletágait, áthidaló intézménybe vihetik ki bizonyos tevékenységeit, illetve eszközeit, eszközkezelőbe csoportosíthatják át rossz eszközeit, veszteségeit pedig − papírjai leértékelésével − a részvényesekre, illetve kötvénytulajdonosokra terhelhetik rá.
A helyreállítási műveletek finanszírozásához kétféle forrást ajánl a brüsszeli bizottság. Az egyik a pénzintézetek fedezett betéteire tíz éven át kivetett egyszázalékos adó, amit a tagországokban létrehozandó külön alapokban gyűjtenének. A másikat a meglévő betétbiztosítási rendszerek mögött lévő tartalékok képeznék. Az alapokban összegyűjtött pénzt csak bankok átszervezésére vagy szanálására lehetne fordítani, mentő csomagokat nem lehet belőlük finanszírozni.
