Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adósságválság kezdete óta csökken az európai integráció támogatottsága az Európai Unión belül, de kevesen gondolják úgy, hogy fel kellene hagyni az euróval − derül ki a washingtoni Pew Research Centre legújabb felméréséből. A legjobb véleménnyel a németek vannak az EU-ról: 65 százalékuk tartja pozitívumnak Németország uniós tagságát − ez 2 százalékponttal még jobb is a megelőző, 2009-es Pew-felmérésben kimutatottnál, pedig azóta a németek fizették be a legtöbbet a bajba került uniós országoknak összerakott mentő csomagokba. A leginkább épp a legnagyobb segítségre szoruló görögök ragaszkodnának a közös valuta megtartásához: mindössze 23 százalékuk vélte úgy, hogy vissza kellene térni a drachmához. A másik véglet az olaszoké, itt a legmagasabb azok aránya, akik szabadulnának a közös pénztől − de még ez is csak 40 százalékos, vagyis a többség nem sírja vissza a lírát.
Az euróból eleve nem kérő országok közül Nagy-Britanniában a megkérdezettek csaknem háromnegyede (73 százalék) vélte úgy, hogy jó ötlet volt kimaradni − idézte az EurActiv a március−áprilisban elvégzett felmérés eredményét. (A Pew öt euróországban − Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország és Spanyolország −, valamint a nem eurót használó uniós országok közül Csehországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában kérdezett meg ezer-ezer embert.) Ami az egymásról alkotott véleményt illeti, a megkérdezettek Németország vezetőit tisztelik a leginkább, őket tekintik a legkevésbé korruptnak és a németet tartják a legdolgosabb nemzetnek. A görögök viszont keményen bírálták a német vezetést − 78 százalékuk nyilatkozott róluk negatívan −, miközben a legtöbb máshonnan érkező kritika, nem meglepő módon, Görögországnak jutott ki. A görögök önbecsülésével nincs baj: 60 százalékuk szerint ők alkotják Európa legszorgalmasabb nemzetét.
A megkérdezettek a tekintetben is megosztottak voltak, hogy ki a felelős a mostani gazdasági bajokért. A lengyelek és a csehek 90, illetve 91 százaléka a saját kormányát hibáztatja, de nem sokkal maradnak el mögöttük a görögök és az olaszok sem (87, illetve 84 százalékos aránnyal). Egész másképp látják a helyzetet a spanyolok és a franciák: 78, illetve 74 százalékuk szerint a pénzügyi szektor felel a nehézségekért. A német és a brit válaszadók igazságosan megosztották a felelősség terhét a kormányok és a bankok között.
