Tárt karokkal várjuk Francois Hollande-ot, de az Európai Unió fiskális paktumának felülvizsgálatáról nem lehet szó − tette világossá a német kancellária szóvivője, Steffen Seibert az elnökválasztás másnapján, milyen fogadtatásra számíthat az új francia államfő, amikor május 15-i beiktatása után Berlinbe utazik. A szavazatok 51,62 százalékával megválasztott szocialista politikus még soha nem találkozott az elődjével, Nicolas Sarkozyvel szoros munkakapcsolatot kiépítő Angela Merkellel, csak sajtó útján üzengettek egymásnak, elég kemény hangnemben, miután Hollande a fiskális paktum újratárgyalásáról beszélt a kampányban. A választás után azonban a kompromisszumkeresés került előtérbe − Merkel elsők között gratulált telefonon és egyből meghívta új francia partnerét, aki viszont győzelmi beszédében már nemcsak azt hangsúlyozta, hogy nem elkerülhetetlenek a megszorítások, hanem azt is, hogy szoros francia−német kapcsolatot akar, egész Európa érdekében.
Az a küldetésem, hogy növekedési dimenziót adjak az európai építménynek − fogalmazott beszédében Hollande. Először azonban odahaza kellene beindítania a növekedést, nem is beszélve a GDP 86 százaléka körül járó adósságállomány megfékezéséről, a munkanélküliség leküzdéséről, valamint választási ígéretei teljesítéséről. Az új elnök látványos kampányszlogenje volt, hogy 75 százalékos személyi jövedelemadót vet ki az évi egymillió eurónál többet bevallókra − ilyen adózó csak mintegy 3 ezer lehet Franciaországban. Látványelemnek nevezhető az is, hogy 62-ről 60 évre mérséklik a nyugdíjkorhatárt, akkor, amikor egész Európában emelik − mint a részletekből kiderül, a csökkentés csak azokra vonatkozik, akik 18 éves koruk óta dolgoznak, teljes járulékfizetés mellett. Hollande elkötelezte magát, hogy jövőre elérik az unióban megengedett 3 százalékos deficit/GDP-arányt − az IMF prognózisában 3,9 százalék szerepel − és 2017-re nullszaldóssá teszik a költségvetést, ezzel együtt ötéves mandátuma idején mintegy 20 milliárd euróval tervezi növelni a kiadásokat (például több mint 60 ezer új tanárt akarnak felvenni). A szocialista kormányzat első intézkedéseit gyorsan be akarják jelenteni; korábbi sajtóértesülések szerint a Laurent Fabius volt miniszterelnök által kidolgozott tervek között az alábbiak szerepelnek:
| 1. Az államfő és a kormány tagjainak fizetését 30 százalékkal csökkentik |
| 2. Az iskolakezdéskor járó szociális juttatást 25 százalékkal növelik |
| 3. Az állami vállalatoknál évi 330 ezer euró lehet a maximális fizetés, a jövedelmi különbség legfeljebb 20:1 arányú lehet |
| 4. Három hónapig maximálják az üzemanyagárakat |
| 5. Megnyílik a lehetőség az érintetteknek a nyugdíjba vonulásra 60 éves korban |
A szocialisták ezzel már a június 10−17-i parlamenti választásokra készülnek, amelyektől azt remélik, hogy a nemzetgyűlésben is baloldali többséget szereznek (a zöldek és/vagy a kommunisták támogatásával). Annak birtokában könnyebb lenne keresztülvinni a tervezett adóemeléseket is, amelyektől öt év alatt 29 milliárd euró pluszt várnak. Hollande idejében várhatóan magasabb adókat vetnek majd ki a nagyvállalatokra, illetve különadót a bankokra és az olajtársaságokra, de a korábbi sajtóhírek szerint szó lehet a nagyobb örökségek keményebb megsarcolásáról, illetve az éves vagyonadó emeléséről is.
| (százalék) | ||||
| 2010 | 2011 | 2012* | 2013* | |
| GDP-változás | 1,4 | 1,7 | 0,5 | 1 |
| Infláció | 1,7 | 2,3 | 1,9 | 1,6 |
| Munkanélküliségi ráta | 9,8 | 9,6 | 9,9 | 10,0 |
| Adósság/GDP | 82,3 | 86,2* | 89,0 | 90,7 |
| *IMF-becslés | ||||
| Forrás:IMF |
