Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ahogy arra az elemzők egyöntetűen számítottak, 1 százalékos szinten maradt az eurózóna irányadó rátája, és a további jegybanki monetáris beavatkozással kapcsolatban sem hangzott el semmilyen jelzésértékű kifejezés az ECB barcelonai kamatmeghatározó ülésén. A döntést követő sajtótájékoztatóból kiderült, hogy fel sem merült a kamatvágás ötlete, ahogy a kilépési stratégia sem volt napirenden.
Mario Draghi, az ECB elnöke (képünkön balra) a márciusi üléshez hasonlóan hangsúlyozta, továbbra is fennállnak a növekedést övező bizonytalanságok, míg az infláció esetében leghamarabb jövőre lehet elérni a 2 százalékos jegybanki célt, idén már nem. Ugyanakkor stabilak az árváltozással kapcsolatos várakozások, és az energiaárak miatt megemelkedett, jelenleg 2,6 százalékos fogyasztói árindex vállalati profitokra és bérekre gyakorolt hatását a jegybank folyamatosan figyeli. Az európai bankrendszer számára biztosított mintegy 1000 milliárd eurós hitelprogrammal (LTRO) kapcsolatban Draghi megismételte, hogy annak reálgazdasági hatásaira még várni kell, ám a hitelkínálati oldalon beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A reálgazdasági hatások elmaradása egyelőre a hitelkeresleti oldal nyomottsága miatt áll fenn, és mivel a gazdasági környezet egyre bizonytalanabb − mondta Draghi −, ezért egyes piaci kommentárok szerint a későbbiekben újra szóba kerülhet az ECB valamilyen típusú közbeavatkozása.
Ezzel kapcsolatban elhangzott egy újságírói kérdés, hogy az ECB a fiskális stabilitással szemben az utóbbi időben politikusok által hangoztatott mesterséges gazdaságélénkítő növekedési csomagot támogatná-e. Draghi kitérő választ adva elmondta, a fiskális fegyelem és a növekedés nem ellentétes folyamatok, hanem az előbbiből következik az utóbbi, ezért ő azt támogatja. Hozzátette, hogy 2013 végére a jelenleg 17 ország ellen folyó túlzottdeficit-eljárásból 14-en kikerülhetnek.
Válasza feltehetőleg a német aggályok csillapítására szolgált, mivel a Bundesbank az egyik legnagyobb befizető az európai jegybanki tranzakciók Target 2-es rendszerében, ezért árgus szemmel figyeli az ECB kifizetéseit. Az LTRO program folytatásának amúgy is súlyos kockázatai lennének, hiszen az ECB mérlege így is 3000 milliárd euróra duzzadt, miközben az európiaci egyensúlytalanságokat csak átmenetileg sikerült enyhíteni. Ezért elemzők a későbbiekben inkább a kamatvágásnak adnak esélyt, mint az LTRO harmadik körének.
A legfrissebb eurózóna-indikátorok szerint messze még a kilábalás (a munkanélküliség rekordszinten, a feldolgozóipari aktivitás pedig rekordmélyben), ezért a júniusi felülvizsgált növekedési és inflációs prognózisnak lehet üzenetértéke azzal kapcsolatban, hogy tesz-e újabb lépést a válság enyhítésére az ECB, ám Draghi már a következő ülésre is pontosabb prognózist ígért. A barcelonai ülésen nem lehetett szó nélkül hagyni a spanyol erőfeszítéseket, így Draghi dicsérte Madridot a fiskális fegyelem megtartásáért.
