Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem vagyok kész arra, hogy kimenjek innen és bejelentsek valamit, amitől öt perc múlva már hülyének nézek ki − kommentálta ingerülten George Osborne brit pénzügyminiszter a tegnapra virradóra 16 órás vita után megfeneklett Ecofint, vagyis az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozását. Az EU illetékeseinek jövő januárig kell megállapodniuk arról, hogy miként léptetik életbe a Basel III-ban előírt banki tőkemegfelelési mutatókat − a konkrét döntéseket a pénzügyminisztereknek kell meghozniuk, utána kerül a téma az Európai Parlament elé.
A dán pénzügyminiszter, Margrethe Vestager a tanácskozás után hangsúlyozta: van már szerződésszöveg, de a technikai részleteken még dolgoznak a következő, május 15-i Ecofin-találkozóig. A leginkább vitatott kérdés, hogy az uniós országok mennyire térhetnek el felfelé a Basel III-ban foglaltaktól; a nemzetközi szabályozás szerint 2019-ig 7 százalékra kell felemelni a Tier 1 tőkemegfelelési mutatót és további 2,5 százalékos biztonsági puffert kell képezniük a bankoknak, amelyet a nehéz időkben felhasználhatnak.
Az uniós országok egy része viszont − élükön Nagy-Britanniával − nagyobb puffert szeretne, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson bankjainak, de a belső piac egysége miatt az Európai Bizottság és a tagországok zöme ennek is határt szabna. A soros dán elnökség vezetésével kidolgozott kompromisszum szerint az egyes tagországok a bázeli szabályoknál 3−5 százalékkal magasabb tőkemegfelelési mutatót is előírhatnának, ám a 3 százalék fölöttihez meg kell szerezniük a többiek beleegyezését. A bázeli folyamat lassú európai előrehaladása miatt aggódó Nagy-Britannia viszont − Spanyolország és Svédország támogatásával − azt szeretné, ha a többiek egyetértése nélkül is életbe léptethetné a szigorúbb előírásokat, akár eseti alapon is.
