Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország érdeke továbbra is az, hogy gyorsan megállapodásra jusson a nemzetközi hitelezőkkel, mivel a magyar államháztartás helyzete finanszírozási szempontból hosszú távon nem fenntartható − mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója, aki szerint bár jó hír, hogy a tárgyalások megindulhatnak, a megállapodás létrehozásával még lehetnek nehézségek. A jegybanktörvény miatt indított kötelezettszegési eljárás megoldásával ugyan elhárult a legfőbb akadály, de más ügyek napirenden maradnak és ezeknek még lehet jelentőségük.
A legjelentősebb ilyen ügy a túlzottdeficit-eljárás, amely továbbra is összekapcsolódik a magyar hitelkérelemmel − véli a kutató, aki szerint ahhoz, hogy júniusig kikerüljünk a kohéziós pénzek befagyasztásával fenyegető eljárásból, hiteles makrogazdasági pályával és hiteles fiskális kiigazítással kell Brüsszelt meggyőzni. A szakember úgy látja, a Széll Kálmán terv 2.0-ban megfogalmazott kiigazítás mértéke elégséges lehet Brüsszel számára, de a szerkezetével kapcsolatban valószínűleg még megfogalmaznak ajánlásokat, tehát nem érdemes a tervezetet a végső verziónak tekinteni. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország helyzete különleges − mondta Darvas −, hiszen az Európai Szemeszter keretében az összes uniós ország prezentálja a programját, amelyet az Európai Bizottság (EB) véleményez. A magyar helyzet legfeljebb annyiban egyedi, hogy a hitelmegállapodás miatt a bizottság szava nagyobb súllyal eshet latba a felülvizsgálatkor.
A többi kötelezettségszegési eljárásra (bírák korai nyugdíjazása, adatvédelmi biztos kérdése) bírósági döntés tehet pontot, de ezt nem kell megvárni a hitelmegállapodáshoz, mert az EB ezeket az ügyeket leválasztotta a tárgyalási feltételekről.
Egyáltalán nem biztos, hogy könnyű lesz a megegyezés − figyelmeztet Darvas −, sőt \"bármi megeshet\"; ha viszont végül sikerül tető alá hozni, utána a negyedévenkénti felülvizsgálaton már nem kell komoly konfrontációra számítani. Brüsszel ugyanis a hiteles makropályához adja a nevét, utána már csak monitoring funkciót tölt be, és csak akkor szól bele a konkrét kormányzati intézkedésekbe, ha azokat különösen károsnak tartja, vagy ha a külső feltételekben áll be olyan radikális változás, ami miatt módosítani kell a felvázolt pályát.
