Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahhoz képest, hogy eredetileg már idén októberben működnie kellett volna, sok még a homály az európai biztosítási szektort megújító szabályozás, a Solvency 2 várható hatásai körül − szerencse, hogy várhatóan 2014 januárja előtt nem lép teljesen életbe, bár bizonyos ellenőrzési követelmények és kötelezettségek már jövő januártól érvényesek lesznek. A biztosítók fizetőképességének garantálását szolgáló program kiteljesedésétől azt várják kidolgozói, hogy az 1973-as Solvency 1 helyébe lépő előírások betartásával a biztosítók megfelelően tudják kezelni a mai, jóval szofisztikáltabb pénzügyi rendszerben rejlő kockázatokat.
A több mint egy évtizede készülő Solvency 2 tőkemegfelelési követelménye (SCR) alapján a biztosítók mindig 99,5 százalékos biztonsággal teljesíteni tudják a következő 12 hónapban a kötelezettségeiket. Emellett bevezetnek egy minimális tőkekövetelményt is (MCR), aminek nemteljesítésekor a nemzeti felügyeletnek be kell avatkoznia.
A korábbi szabályozás csak a kötelezettségek kisebb részével szemben állított tőkemegfelelési követelményeket és nem vette figyelembe a külső kockázatokat − az új rendszer az egész mérlegre, tehát az eszközökre is kiterjed majd − emelte ki az Európai Bizottság értékelése. A biztosítóknak nagyobb tőkével kell rendelkezniük, ha rizikósabb befektetési formákat választanak eszközeiknek − ilyennek számítanak például a részvények is −, a kockázatokat ráadásul az egész csoportra vonatkozóan kell figyelembe venni.
Az új rendszer drága mulatság: a brit pénzügyi felügyelet (FSA) becslései szerint csak a bevezetés mintegy 1,9 milliárd fontba kerül a brit biztosítóknak, ezenkívül évi 200 millió fontos pluszköltséget jelent a követelmények betartása. Ez nyilván megnehezíti majd a kisebb társaságok életét − nem csak Nagy-Britanniában −, ami a Mercer tanácsadó cég szerint felvásárlási vagy átruházási hullámhoz vezet majd az ágazatban.
A magasabb költségek árthatnak a biztosítótársaságok részvényárfolyamának is, de nem ez az egyetlen hatás érheti a tőkepiacokat a Solvency 2 miatt − figyelmeztetett a The Economist. A biztosítók vélhetőleg hatalmas mértékben csoportosítják majd át eszközeiket a kisebb tőkemegfelelést igénylő fajtákba, még ha azok kevesebbet hoznak is (megjegyzendő, a Solvency 2 alapértelmezésben ma is a kockázatmentes papírok közé sorolja az államkötvényeket). Miután a társaságoknak egy éven belül kell garantálniuk a fizetőképességet, kevésbé választják majd az illikvid eszközöket, beleértve az ingatlanokat és a befektetési alapokat is, népszerűbbek lehetnek viszont a rövid lejáratú vállalati kötvények. A részvénykibocsátással megoldott tőkeemelés viszont nehezebb lehet majd az európai vállalatok számára, mert kevésbé számíthatnak vevőként a biztosítókra. Megérzik majd a kockázatkerülést a bankok, s velük a hitelpiac is, hiszen valószínűleg kevésbé lesznek kapósak a biztosítóknál a bankok junior kötvényei.
Nagy kérdés az is, hogy a nem európai konkurensek, mindenekelőtt az amerikaiak, hasonlóan szigorú szabályokat alkalmaznak-e majd. Ha nem, akkor az uniós biztosítók versenyhátrányba kerülnek − nem véletlenül helyezték kilátásba egyes brit társaságok, hogy Európán kívülre helyezik székhelyüket. Az USA államainak biztosításfelügyeleteit összefogó országos szervezet, a NAIC tavaly decemberben mindenesetre azt állapította meg a szövetségi biztosítási hivatal (FIO) elé terjesztett jelentésében, hogy a Solvency 2 még évekre van attól, hogy teljesen működőképes legyen. Ezzel együtt a jelentés figyelmeztetett: az új szabályozás negatív hatással lehet az USA biztosítótársaságainak európai, illetve európai konkurenseik egyesült államokbeli tevékenységére.
