Romániában a napokban folytatott koalíciós tárgyalások alapján úgy tűnik, az RMDSZ-nek sikerül elérnie, hogy a kormány folytassa az ingatlanok restitúcióját, a pénzbeli kártérítés mértékéről azonban még egyeztetnek a felek − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Markó Attila, a kárpótlási bizottság tagja, az RMDSZ kisebbségügyi államtitkára. Azzal ugyanis mindegyik politikai párt egyetért, hogy Romániának nincs elegendő forrása a követelések kielégítésére. Az idő azonban sürget: az Emberi Jogok Európai Bírósága júliusig adott haladékot Bukarestnek egy hosszú távon fenntartható restitúciós rendszer kidolgozására, ám erre jelenleg kevés az esély − tette hozzá a politikus. A tét óriási: Bukarest eddig kárpótlás címén 14 milliárd lejt (3,3 milliárd euró) fizetett ki a károsultaknak, a folyamatban lévő követelésekre azonban becslések szerint további 70 milliárd lej (16 milliárd euró) kellene, ami a román GDP mintegy 12,5 százaléka. A bukaresti vezetés ezért első olvasatban elfogadta, majd társadalmi vitára bocsátotta javaslatát, amely megszüntetné a kommunista rezsim alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, a pénzbeli kárpótlást pedig az ingatlan piaci értékének 15 százalékában limitálná, 10-12 éves részletfizetés mellett.
A jelenleg is érvényben lévő szabályozás teljes körű kárpótlásról rendelkezik: 120 ezer euróig a tulajdonosokat készpénzben, piaci áron kártalanították, az ennél nagyobb értékű követeléseket a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea − FP) részvényeivel elégítették ki, a napi tőzsdei árfolyamnak megfelelően − magyarázta Markó. A mintegy 25-30 ezer kárigény rendezése után a kormány kifogyott az eszközeiből, az FP-ben birtokolt állami tulajdonrész a nullára csökkent, az Európában is gálánsnak tekinthető kárpótlási rendszer fenntartására nincs pénz.
A gondot nem is az államosított házak jelentik, sokkal inkább a történelmi egyházak hatalmas vagyonának visszaszolgáltatása. Bogdan Dragoi pénzügyminiszter szerint a követelések több mint fele az egyházaktól érkezett, a római katolikus felekezet például nem kevesebb mint 88 ezer ingatlan visszaszolgáltatását követeli. Ezzel szemben Markó azt állítja, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak összesen csupán 1500 ingatlant kérnek vissza, s e követelés legfeljebb fele érkezhetett a katolikusoktól. Az államtitkár szerint még mintegy 300 egyházi ingatlan sorsa kérdéses, miután korábban 1006 esetben már kedvező döntés született, 92 kérést pedig elutasítottak. A pénzügyminisztérium riasztó számaiban valószínűleg a görög katolikus egyház elkobzott javai is szerepelnek. Bukarestben eddig mintegy 120 ezer követelést regisztráltak, a helyi és megyei összesítés még tart. Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az egyházi igények mintegy kétharmadát, a magánszemélyek követeléseinek mintegy negyedét az érvényes jogszabályok alapján már kifizette a kormány, fontos lenne tehát, hogy a még kárpótlásra várók is teljes kártalanítást kapjanak − tette hozzá az államtitkár.
