Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elemzők által várt 3 milliárd dolláros külkereskedelmi deficit helyett 5,35 milliárd dolláros aktívummal zárta a márciust Kína. Az export az előző hónaphoz képest 8,9 százalékkal, 165,66 milliárd dollárra, míg az import 5,3 százalékkal, 160,31 milliárd dollárra nőtt. Jelentős átrendeződés volt megfigyelhető a külkereskedelmi partnerek között: az Európai Unióba irányuló kivitel több mint 3 százalékkal esett tavalyhoz képest, de ezt kompenzálta az amerikai szállítmányok 14 százalékos bővülése. A márciusi adat statisztikai értelemben fontos, mert az év eleji ünnepet követő első szezonálisan tiszta képet vetíti előre a továbbiakra. Az első három hónapban összesen 6,9 százalékos volt az export volumenbővülése, az importé 7,7 százalék, így szerény 670 millió dolláros aktívum alakult ki, szemben a tavalyi első negyedéves hiánnyal.
A külkereskedelmi többlet mindenképpen jó hír a konszolidációban lévő kínai gazdaság számára, ám elemzők szerint van negatív oldala is a márciusi adatnak, például hogy a belső kereslet a vártnál gyengébben alakult, ráadásul az energiahordozók importjával súlyozva a teljes mérleget ez még szembetűnőbb. Bár a kínai növekedés jelentős része származik a külkereskedelemből, ennek szerepe folyamatosan csökken, ezért ambivalens előrejelzéseket adnak az elemzők a kibontakozó trendről.
A külkertöbblet 2008 óta folyamatosan szűkül, ezért voltak már olyan jóslatok az idei első két deficites hónap után, hogy az egész évre is hiány jöhet össze, főleg ha a legnagyobb külkereskedelmi partnereknél recesszió alakulna ki. Most viszont inkább úgy tűnik, hogy a külpiacok zsugorodnak ugyan, ám olyan összedőlésre nem kell felkészülni, mint 2009-ben, amikor két számjegyű visszaesést regisztráltak a kínai kivitelben. Igaz, a tavalyi két számjegyű bővülésre sincs esély.
Mindez a pénteken esedékes negyedéves GDP-adat tükrében lehet érdekes; az elemzők csak találgatnak, mekkora mértékben lassulhatott a növekedési ütem. A konszenzus 8-8,2 százalék körüli értéket vár, de az egész évre vetítve már a 8 százalék alatti bővülés sem kizárható. A felvevőpiacok közül a feltörekvő országok húztak leginkább Kína esetében: az orosz export 14,6 százalékkal, a brazil pedig közel 20 százalékkal bővült. Az energiaigény miatt viszont az Oroszországból származó importbővülés 40 százalékra rúgott.
Hasonló folyamatok zajlanak Németországban is, ahol noha szűkült a külkereskedelmi többlet, ám a várakozásokkal szemben az egyenleg mégsem csúszott a negatív tartományba, elsősorban az erős februári exportnak köszönhetően. Bár még januárban 15 milliárd euró volt a szufficit, ez februárban 13,6 milliárdra apadt. Elemzők továbbra is azt remélik, hogy Németország el fogja kerülni a recessziót és az első negyedévben visszatérhet a növekedési pályára. A februári exportvolumen 91 milliárd euró volt, míg az importé 77,4 milliárd.
Hasonlóan Kínához, a német termékek iránti növekvő kereslet sem az eurózónából, hanem unión kívülről származik, főleg a tengerentúlról és a feltörekvő térségből.
