Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP Bank 2006 óta van jelen a dinamikusan bővülő orosz piacon, ahol több felvásárlás és összeolvadás eredményeként jött létre 2010-re az OAO OTP Bank, 707 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 597 milliárdos bruttó hitelállománnyal és 394 milliárd forintnyi betétállománnyal. Az orosz piac az OTP csoportszintű bevételének és profitjának tavaly közel ötödét adta, és a bank saját közleménye szerint \"a leánycég belátható időn belül akár a bankcsoport legfontosabb profitszállítója lehet\". Az orosz piacon tavaly a megelőző évhez képest 30 százalékkal bővült a bankszektor friss hitelkihelyezése, a bankok két számjegyű profitokat érnek el, miközben a teljes lakossági hitelportfólió továbbra sem éri el a GDP 10 százalékát.
A magyar bank elsősorban a lakossági hitelezésben van jelen, erőssége az áruhitel, ahol az orosz piac 20 százalékát fedi le. A csoport átlagos 6 százalék körüli nettó kamatbevételéhez képest az orosz leánynál ez 18,5 százalék volt a tavalyi harmadik negyedévben. A fogyasztási hitelek 68 százalékkal, az áruhitelek 18, a személyi hitelek 51, a kártyahitelek pedig 11 százalékkal nőttek a bázishoz képest a negyedév során. Kockázatot jelent viszont, hogy az OTP fogyasztási és áruhitel-piaci pozíciójának megtérülése rendkívül mértékben függ az orosz konjunktúrától.
A két tőzsdei gyógyszergyártó, a Richter és az Egis árbevételéből egyre nagyobb részt hasítanak ki a volt szovjet köztársaságok, azon belül elsősorban Oroszország. A Richter 2011-ben 26,2 százalékkal, 322 millió euróra növelte oroszországi árbevételét, a FÁK-régióban pedig 20 százalékkal, 449 millió euróra − ez utóbbi a teljes éves árbevétel közel fele. A nagyobbik gyógyszergyártó legutóbbi gyorsjelentésében közölte, hogy az orosz kormány gyógyszerpolitkájával összhangban termelésének nagyobb részét tervezi Oroszországba helyezni. Az Egisnél a volt szovjet tagállamokban 10-12 százalékos bővülésre számítanak idén, és a legfontosabb stratégiai piacnak tartják az oroszországit. A tavalyi utolsó negyedben 5 százalékkal, 26 millióra nőtt az orosz értékesítésből származó árbevétel − ez nagyjából megegyzik a cég teljes közép-európai exportbevételével.
A Mol a többi céggel ellentétben nem az értékesítésen, hanem a kitermelésen és a tulajdonláson ápolt és ápol szoros kapcsolatot Oroszországgal. Az orosz Szurgutnyeftyegaz 2009. március végétől tavaly őszig birtokolta a Mol 21,2 százalékát, amelyet az OMV-tól vásárolt meg és a magyar államnak adott el. A korábban vertikális integrációt tervező orosz vállalatot a Mol vezetése csupán pénzügyi befektetőként kezelte. Ugyanakkor a Mol a 2002-ben alapított, felerészben általa birtokolt Zapadno-Malobalik olajvállalaton keresztül több olajmezőn is jelen van a szibériai Hanti-Manysi Autonóm Területen; az itt folytatott kitermelés hosszú időn keresztül a magyar olajvállalat egyik legfontosabb forrása volt az upstream szegmensben. A vállalat beszámolója szerint csak a negyedik negyedben húsz új olajkút fúrása kezdődött meg az itt található mezőkön.
| OTP − Az orosz leánycég belátható időn belül akár a bankcsoport legfontosabb profitszállítója lehet |
| Richter, Egis − A két tőzsdei gyógyszergyártó, a Richter és az Egis árbevételéből egyre nagyobb részt hasítanak ki a volt szovjet köztársaságok |
| Mol − A magyar olajvállalat több olajmezőn is jelen van Szibériában |
