Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Barack Obama tegnap reggel bemutatott tervezete idén 2,7 százalékos, jövőre 3 százalékos növekedéssel számol − ez valamivel optimistább az elemzői konszenzusoknál −, ez évre pedig a tavalyinál is nagyobb, 1300 milliárd dolláros deficitet jósol, ami a tervben megfogalmazott forgatókönyv szerint jövőre 901 milliárd dollárra csökkenne (előbbi az amerikai GDP 8,5, utóbbi 5,5 százaléka). A hosszú távra előretekintő költségvetési pályában Obama tíz év alatt sem tervez fiskális többletet, bár már öt év múlva 2,7 százalékra csökkenne a deficit.
Obama adóreform-javaslatának közvélemény előtti tálalásában a legnagyobb figyelmet az omahai bölcsről elnevezett Buffett-szabály kapta: e szerint az évi egymillió dollárnál többet keresők minimális adókulcsát 30 százalékra emelnék, a legmagasabb szja-kulcsot pedig 35 százalékról 39,6 százalékra. Ezenkívül a bankokra kivetnének egy összesen 61 milliárdos új adót, megszüntetnének számos iparági adókedvezményt, köztük az olajipar 12 milliárdos mentesüléseit. Meghosszabbítanák viszont a Bush-féle személyijövedelemadó-csökkentéseket, és összesen 120 milliárd dollárnyi új adókedvezményt osztanának ki feldolgozóipari vállalatoknak. A tervezetet kritizáló közgazdászok szerint ezzel Obama beismerte, hogy nem bízik a rendkívül bonyolult vállalati adózás egyszerűsítésének sikerében.
A deficitcsökkentés a következő tíz évben 3 ezer milliárd dollárban adóemelésekből jönne, kiadáscsökkentésre viszont csak 360 milliárd dollár értékben támaszkodna − ez utóbbi főleg az állami egészségügyi költségek megkurtításából eredne. Újdonság a javaslatban, hogy a Bush elnök alatt elszállt katonai kiadásokat a jelenleginél jóval alacsonyabb szinten maximalizálnák. Az elnök szerint a fémpénzeket verhetnék olcsóbb anyagokból, ezen 75 millió dollárt spórolnának meg. A kiadásoknál figyelemre méltó, hogy a tőzsde- és az árupiaci felügyelet, a SEC és CFTC költségvetését jelentősen növelnék, ami nem lenne jó hír a válság előtti túlkapások üldözésétől félő Wall Street-i bankoknak. Az új kiadások nagy részét viszont a különböző infrastrukturális projektek és az oktatás állami finanszírozása adná.
A Fehér Ház tervezete ugyan bizonyosan nem kap többséget a kongresszusban, az ellenzéki republikánusok ugyanis azonnal jelezték, hogy tárgyalni sem hajlandóak a javaslatról, a novemberi elnökválasztás előtti kampány szempontjából azonban sokat elárul Obama taktikájáról. Politikai elemzők szerint a republikánusok a választások előtt megismételhetik a tavalyi adósságplafon-emelés előtti zsarolási játszmát.
