A tavalyi utolsó negyedévben a japán gazdaság 0,6 százalékkal zsugorodott a megelőző negyedhez képest, ami évesítve 2,3 százalékos GDP-csökkenést jelentett. Az elemzők ez utóbbi esetben 1,3 százalékos esést vártak. Ezzel már három negyedéve folyamatos a recesszió, és a tavalyi év egészében 0,9 százalékkal lett kisebb a japán gazdaság teljesítménye. A tavaly év eleji földrengés-cunami-atomkatasztrófa után az évet még nehezebbé tette, hogy az év második felében gyengült a globális gazdasági kereslet. Emellett a veszélyes piaci viszonyok miatt felértékelődött a jen, valamint a japán vállalatokat további természeti katasztrófák sújtották. A japán gazdaság erejének nagyját adó export 3,1 százalékkal zuhant a megelőző három hónapos időszakhoz képest, a válságos negyedév a kivétel nélkül jókora veszteségről jelentő nagyobb japán vállalatok gyorsjelentéseiből is kiolvasható.
A GDP-t közvetlenül érintő tényezők mellett nyilvánvalóvá vált az is, hogy a japán gazdasági modell egésze is egyre nagyobb nyomás alatt van. A tavalyi egész éves külkereskedelmi mérleg ugyanis 31 év után először volt deficites, amiben a globális válságon kívül jelentős szerepe van az elöregedő japán társadalom egyre kevésbé versenyképes politikai és gazdasági berendezkedésének. A folyó fizetési mérleg ugyan így is többletet mutat, ám kétséges, hogy a japán pénzintézetek a jövőben is találnak olyan befektetéseket, amiken keresztül ez a többlet fenntartható.
A gazdaság vártnál is borzalmasabb teljesítménye dilemma elé állítja a japánt kormányt is, amely − az IMF ajánlásának megfelelően − az áfakulcs duplázására készült. Miközben a belső kereslet hagyományosan rendkívül gyenge Japánban, a kormánynak mindenképpen találnia kell egy módot a bevételek növelésére, hogy a GDP kétszeresét kitevő adósságállomány végre csökkenő pályára kerüljön. A közgazdászok egyébként az idei évet tekintve optimisták, a Bloomberg konszenzusa 1,7 százalékos növekedést jósol a szigetországnak, tavaly ugyanis rengeteg beruházást kellett váratlan tényezők miatt elhalasztani.
