Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legutóbbi belpolitikai fejlemények valószínűleg nem térítik le Romániát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által elfogadott irányvonalról, de az már bizonytalanabb, hogy a novemberben esedékes választások után létrejövő kormány milyen gazdaságpolitikát folytat majd - áll a Fitch Ratings pénteki helyzetértékelésében.
A legnagyobb európai hitelminősítő befektetők számára Londonban összeállított elemzésében közölte: abból a feltételezésből indul ki, hogy az előző miniszterelnök, Emil Boc lemondása után e héten megalakult új román kormány tartja magát az 5,3 milliárd eurós elővigyázatossági programban meghatározott költségvetési célokhoz.
A Fitch Ratings szerint Románia eddig is erős teljesítményt mutatott az IMF/EU-célok teljesítésében, és a hitelminősítő várakozása továbbra is az, hogy a kormány tartózkodni fog a választások előtti nagyszabású, populista jellegű költekezéstől. Az ilyen jellegű \"szavazatvásárlás\" ugyanis kikezdené a kormánypárt politikai hitelességét a befektetők, a nemzetközi intézmények, sőt a választók egy részének szemében is - áll a Fitch pénteki londoni elemzésében.
Megjósolhatatlan irány
A hitelminősítő szerint jóllehet az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL), amely jelenleg vezet a közvélemény-kutatásokban, szintén hitet tett a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés mellett, az elmúlt években azonban élesen bírálta a költségvetési megszorító intézkedéseket is, így a jövőbeni gazdaságpolitikai irány bizonytalan.
A romániai kormányválság kipattanása után más nagy londoni házak felzárkózó piaci elemzői is úgy vélekedtek, hogy a további gazdaságpolitikai irányt nehéz megjósolni.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető felzárkózó térségi közgazdásza az előző román kormányfő lemondásának napján összeállított kommentárjában közölte: véleménye szerint a fejlemény felveti azt a kérdést, hogy van-e politikai hajlandóság Romániában az újabb takarékossági intézkedésekre, és így azt is, hogy Románia számíthat-e az IMF további segítségére.
Jackson szerint az IMF-program tette lehetővé, hogy Románia \"viszonylag épségben vészelhette át\" az elmúlt hónapok piaci viharait.
A Capital Economics felzárkózó piaci közgazdásza szerint \"tanulságos az összehasonlítás\" Magyarország helyzetével, Románia ugyanis sok vonatkozásban ugyanazoktól a sebezhetőségektől szenved, mint Magyarország.
Miközben azonban Magyarország, amely 2010-ben megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal, az idei év elején \"rohamot élt át\" kötvény- és devizapiacain, Romániának eddig sikerült a befektetők \"radarja alatt maradnia\" - állt a Capital Economics szakelemzőjének hét eleji kommentárjában.
Óvatos derűlátás
Jackson szerint a cég \"óvatosan derűlátó\" abban a tekintetben, hogy Románia \"nem követi a magyar utat\". Mindenekelőtt ugyanis a román ellenzék - bár jelezte, hogy enyhíteni kívánja a takarékossági intézkedéseket - a jelek szerint ezt csak fokozatosan tenné, úgy, hogy közben fenntartaná a kapcsolatokat a valutaalappal, másrészt Romániában a politikai döntések a magyarországinál konszenzusosabb módon születnek - sorolta elemzésében a különbségeket a Capital Economics londoni közgazdásza.
Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital vezető felzárkózó piaci szakértője hét eleji kommentárjában azt emelte ki, hogy az eddigi takarékossági intézkedések miatt \"nagyot zuhant\" a román kormány politikai támogatottsága, és ha az ellenzék nyeri a parlamenti választásokat, Hewitt szerint bizonytalan, hogy milyen gazdaságpolitikát fog folytatni.
A Barclays Capital londoni közgazdásza szerint mindazonáltal az új kormány lehetőségei is korlátozottak lesznek. Hewitt szintén kiemelte elemzésében, hogy az ellenzék is jelezte készségét az kapcsolatok fenntartására az IMF-fel, és \"erősen elkötelezett az EU mellett is\".
A Barclays Capital szakelemzője szerint mindezek miatt kétséges, hogy ellenzéki győzelem esetén az új román kormány 3 százalék fölé emelné-e a GDP-arányos államháztartási deficitet, megkockáztatva ezzel az EU túlzottdeficit-eljárásának szankcióit.
